15 éve, 1995. október 30-án adták át Lágymányosi hidat. Építését a Fővárosi Közgyűlés 1992. márciusi, majd az Országgyűlés 1992. május 10-i határozata rendelte el, de a híd helye már a XIX. századi városrendezési tervekben is megjelent. Sokáig folyt a szakmai vita, hogy a Hungária körút déli szakasza közvetlenül Budára vagy közvetve, Csepelen át vezessen. Végül a mai nyomvonal mellett tették le a voksukat a döntéshozók.

A Lágymányosi híd

A híd tervei az Uvatervben készültek Sigrai Tibor irányításával, míg az úthálózatot és a parti műtárgyakat a FŐMTERV tervezte. A híd pillérkiosztását befolyásolta a közvetlenül mellette futó Déli vasúti összekötő híd. Így olyan szerkezete kellett tervezni, mely kedvező összhatást nyújt. Több változat is készült a hídra, míg a megépült változatot kiválasztották. Így végül egy hatnyílású, folytatólagos, felsőpályás, kétcellás trapéz keresztmetszetű szekrénytartós, ortotróp pályalemezes acél gerendahíd épült.

Madrid

Október 5-én vehették igénybe először az utasok az 1998-ban megnyitott 11-es vonal új szakaszát a dél-nyugati agglomerációban La Peseta és La Fortuna állomások között.(térkép itt). A 3,2 km-es új szakasz 201,5 millió €-ba került.

Érkezik az első szerelvény (Forrás: www.madridiario.es)

Az új szakasz átadásával egyidőben a meglévő 6 állomást is átalakították, hogy azok is fogadni tudják a szerelvényeket. A vonal korábbi szakasza ugyan szélesebb szerelvényekre lett méretezve, de eddig keskeny profilú vonatok jártak rajta. A 110 méter hosszú peronokat így át kellett építeni, hogy az új, széles profilú szerelvényekre fel lehessen szállni. 2011-re újabb vonatok érkeznek a vonalra, így növelhető lesz a kapacitás is. A 11-es vonal teljes hossza így 6,5 km lett és 7 állomás találhat rajta. A 11-es vonalat a belváros felé tervezik tovább építeni, érintve Atocha Renfe állomást.

Újabb pofon a francia járműgyártónak. Nem elég, hogy súlyos problémák adódtak a budapesti új metrószerelvények körül és nemrég hazai terepen veszített egy villamostrenderen, most újabb presztízsveszteség érte az Alstomot. A Csalagútban jelenleg egyedüliként az Eurostar közlekedtet vonatokat és egy új járműbeszerzés keretében a Siemens mellett döntött.

Az e320 névre keresztelt, a Velaro családba tartozó vonatokból 10 darabot vásárol az Eurostar 600 millió euró értékben. Ezek 900 utast tudnak majd szállítani, ami mintegy 20%-kal magasabb az Alstom vonatjainál. Végsebességük 320 km/óra lesz.

Pár hete írtam róla itt az Építős blogon, hogy újra megjelennek a főváros fontos, gyalogos aluljáróval is biztosított kereszteződéseiben a felszíni gyalogátkelőhelyek. Ez egyrészt a részbeli akadálymentesítés, másrészt a város élhetőbbé tétele miatt lényeges.

Az apropója az előző posztnak az volt, hogy a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésében akkor készítették elő az új zebrákat. Nos, azóta befejezték a munkálatokat és már két hete birtokukba vehették a gyalogosok az új átkelőket.

A Corvin mozi előtt az aluljáró lépcsői miatt csak ferdén lehetett felfesteni a zebrát. Mivel az Üllői út torkolatától viszonylag messze van a zebra, ezért az autósok számára megerősítő jelzőlámpákat helyeztek el az út szélén és felette, hogy ne üssék el a gyalogosokat.

Korábban már szó volt az Építős blogon az átjárható kötöttpályás rendszerek Mekkájának számító Karslruheben történő fejlesztési tervekről. Az átjárhatóság olyan szintre emelkedett a város főutcájában, hogy az már zavarta a normális közeledést és a gyalogosforgalom csak nehezítette a kialakult helyzetet.

Átestek a ló túloldalára, több viszonylat járt már itt, mint amennyit az utca elbírt. Emiatt döntöttek a nagyszabású beruházásról, melynek révén az S-Bahn vonatok a föld alá kerülnek, a villamosok a szomszédos utcába a belváros szélét keresztülmetsző városi autópálya lesüllyesztett nyomvonala fölé.

A hétvégi viharok hatalmas károkat okoztak az olasz nagyvárosban. A heves esőzés hatására víz alá került több metróállomás és a felszíni közlekedésben is fennakadások vannak.

A sárga színű metróvonal négy állomására folyt be az utcákon lezúduló víz. Zárva van a Centrale és a Maciachini közötti szakasz. Az épülő metróvonalat sem kímélte az áradat. Az egyik épülő állomás mellett hatalmas lyuk keletkezett a felszínen. A csapadék hatására beszakadt a talaj.

Várhatóan október 18-án fog átkelni a Csalagúton az első német nagysebességű vasúti szerelvény. A Deutsche Bahn már régóta tervezi, hogy közvetlen londoni járatokat indítson Németország felől, de ehhez először teljesítenie kell a Csalagútra vonatkozó szigorú biztonsági előírásokat. Többek között legalább 375 méter hosszúnak kell lennie egy szerelvénynek és vész esetén biztosítani kell a két részre oszthatóságot. Ezeket a feltételeket két 200 m-es 407-es sorozatjelű Velaro egység összekapcsolásával tudják biztosítani. Ha az előzetes tesztek és vizsgálatok eredményesek lesznek, akkor 2011 decemberétől megindulhat a menetrendszerű forgalom Németország és London között.

Siemens Velaro-D vonat (Forrás: Siemens)

60 éves lett a balatonfenyvesi gazdasági vasút. A jubileumot 2010. szeptember 4-én ünnepelték a Balaton partján fekvő településen.

Egész napos program várta a helyszínre látogatókat. Délelőtt fúvószenekar szórakoztatta a nagyérdeműt, majd a kötelező jellegű beszédek megtartása után egy Mk48-as mozdony vontatta különvonat ment egy kört Somogyszentpálra és vissza. Előtte és utána pedig hajtányok vették birtokba a vágányokat.

Az 1960-as, 1970-es években Budapestet is elérte az aluljáró építési láz és leginkább a metróállomások környezetében számos aluljáró épült a gyalogos forgalom számára. Ezáltal száműzték az autósokat zavaró puhatestűeket az utakról és még gyorsabban lehetett haladni a felszínen. Nos, szerencsére ez a szemlélet megváltozott mára. A gyalogosok újra embereknek minősülnek, a közlekedés, mint rendszer résztvevőinek számítanak. Az épülő 4-es metró állomásai már ennek a szellemében épülgetnek, vagyis csak azoknak kell majd lemenni az aluljárókba, akik tényleg csak a metróra szeretnének felszállni. Hogy ez mikor lesz, az balladai homályba vész jelen állás szerint. De, ami fontosabb és már most is tapasztalhatjuk az az, hogy a meglévő aluljárók környezetében is újra megjelennek a felszíni gyalogos közlekedést biztosító zebrák.

Zebra a Blahán

Az első fecske a Blaha Lujza téren volt, ahol is a József körútnál festettek fel újra kijelölt gyalogátkelő helyet a villamosmegállóknál, közvetlenül az aluljáró lépcsőinél. Ezt abszolút az élet „kényszerítette ki”, hiszen előtte is sokan mentek itt át az úton, még ha nem is volt szabályos és biztonságos.

2010 nyarán megkezdődött a Budapest Szíve program második ütemének kivitelezése. Miután elkészült az új Főutca a Belvárosban, most a Károly körút és a Március 15-e téren folytatódnak a munkálatok. A Károly körút Astoria és Dohány utca közötti szakaszán már javában dolgoznak a kivitelezők és az Erzsébet híd pesti hídfője környékén is láthattuk az elmúlt hetekben, hogy nagy változások elé néz a környék.

Ilyen lesz a Károly körút (Forrás: www.budapestszive.hu)

2010. augusztus 27-től a Károly körút Madách tér felőli oldala kerül lezárásra a Dohány utca és az Erzsébet tér között. Azt hiszem, nem kicsi felfordulással fog ez járni a Belváros közlekedésében.

Horvátország az elmúlt évtizedben erőltetett ütemben építette ki autópálya-hálózatát, hogy a balkáni háború lezárta után fellendülő turizmussal együtt megjelenő autócsordáknak gyorsabb, biztonságosabb eljutást biztosítson a tengerparti területek felé.

Rijeka után a B8-ason

Az első részben az Isztrián megépült Y alakú autópályáról lesz szó (térkép), mely a B8 és a B9 jelű autópályák közös neve. Kezdjük rögtön egy kis kiigazítással: a B8 jelű út egy 2x1 sávos autóút, különszintű csomópontokkal, míg a B9 jelű autópálya teljes keresztmetszetben csak részben készült el, nagy része 2x1 sávos autóútként üzemel.

Miután a Margit híd északi oldalán befejeződtek az acélszerkezet építési munkálatai, áthelyezték a villamospályát erre az oldalra. Ezalatt a Jászai Mari térig közlekedetek Dél-Buda felől a villamosok, melyek a Budapesten először alkalmazott kúszóváltók segítségével válthattak menetirányt. Ezek után megkezdődhettek a híd déli oldalán is a rekonstrukciós munkálatok.

A Graz fölött elhelyezkedő osztrák kisváros jelentős közlekedési csomóponttal rendelkezik a település déli részén: itt válik szét az autópálya déli és nyugati irányban. Azonban még mielőtt megépültek volna a gyorsforgalmi utak, problémát jelentett Bruck an der Mur számára, hogy az észak-déli irányú forgalom a belváros szűk utcáin keresztül haladt. Ennek a problémának a megoldására született meg egy felüljáró terve, mely révén a B116 jelű úton közlekedők a városközpont érintése nélkül hajthattak keresztül a városon.

A PTinfo már beszámolt arról, hogy a Dél-Afrikában rendezendő foci VB kapcsán komoly vasútfejlesztés zajlott az országban. Azonban nemcsak ez és a Johannesburgban kiépített buszhálózat volt az egyetlen közlekedésfejlesztési munka. Megújult Johannesburg, OR Tambo nevű repülőtere is, amit alkalmassá tették az Airbus A380 fogadására is, és az előbb említett vasúti kapcsolatot is megépítettek. Ennél jelentősebb reptérfejlesztés zajlott azonban Durban városában.

Durbanben 1955-ben adták át a település déli részén fekvő nemzetközi repülőterét, azonban a forgalom növekedésével egyre nagyobb problémát jelentett az utasok színvonalas kiszolgálása és a futópálya sem volt elég hosszú. A foci VB adta meg a kegyelemdöfést neki. Ennek keretében döntöttek egy új légikikötő felépítéséről, Durbantől 35 km-re északra, La Mercy település mellett.

A Potsdamer Platz Berlin újraegyesítése után felébredt évtizedes csipkerózsika álmából és mára a modern nagyváros egyik emblematikus helyévé vált. A II. Világháború után a nullára bombázott tér a hidegháború alatt kapta meg a kegyelemdöfést. A fal felhúzása után, mely az egykori közteret is kettészelte, lényegében a senki földjévé vált a terület.

A világháború előtt szép bérházak és paloták ölelték körbe az egykori utca- és térszerkezetet máig őrző Potsadmer Platzot és környékét. Ebből mára csak az emlékek és a képek maradtak meg. Egyedül a Sony Center nevű bevásárló- és szórakoztatóközpont oldalában találhatunk néhány falmaradványt az egyik itt álló épületből. Helyükön toronyházak nőttek ki a földből a város egyesítése után és az azt követő években.

Korábban már beszámoltam róla, hogy a szlovákiai D1-es autópálya részeként Vágbeszterce városa felett egy hatalmas műtárgy épül. Az autópálya tervezői ezt a nyomvonalat tartották a legkedvezőbbnek a helyi terepadottságokat figyelembe véve.

A Fekete-tenger partján elterülő orosz nagyváros rendezi a 2014-es téli olimpiát. A sportlétesítményeken kívül nagyszabású infrastruktúrális fejlesztésekbe is belefogtak a rendezők. Egy új közlekedési folyosó épül a közeli hegyeken át: alagutak sorozata készül az autók és a vonatok számára.

A Krasnaja-Polyana és Adler között húzódó új korridor kivitelezése 2009 májusában kezdődött. Összességében egy 49 km hosszú útvonalról van szó a Mzimta folyó mentén. Lesz hat vasúti alagút 10409 m-en, három autós alagút 7698 m-en és három szerviz alagút 9329 m hosszban. Ezeken felül 28 híd, és számos felüljáró készül.

2006. május 26-án adták át az újjáépülő Berlin egyik ékkövét, az új vasúti főpályaudvart A 700 millió euróba kerülőt épület - mely nemcsak Németország, de Európa egyik legjelentősebb közlekedési létesítménye lett -, azonban több mint vasúti pályaudvar. Találhatunk benne irodákat, egy bevásárlóközpontot és néhány hónapja már egy metróállomást is.

Németül Berlin Hauptbahnhof a neve, de említik Lehrter Bahnhofként is. Mindkettő hivatalosnak tekinthető. Itt állt ugyanis az utóbbi néven ismert klasszicista és neoreneszánsz építészeti elemekkel díszített, fejállomás kialakítású épület, mely 1871-ben épült. (Régi fotók itt és itt tekinthetőek meg.) Ez azonban súlyos károkat szenvedett a II. Világháború során, mikor a szövetséges haderők bombázták a várost. A világégés után amennyire tudták, helyreállították az épületet, így ismét tudott vonatokat fogadni és indítani. A kettéosztott város azonban nem tudott mit kezdeni a bombázások miatt senki földjévé vált területen álló pályaudvarral. Egyre kevesebb szerelvény fordult meg itt, végül 1951-ben bezárták és 1958-ban lebontották. Ekkortól már csak a Stadtbahnon közlekedő városi vonatok álltak meg a hasonló nevű S-Bahn állomáson, mely a régi pályaudvar mellett helyezkedett el. A hiányzó főpályaudvar szerepét Nyugat-Berlinben a Zoologischer Garten (röviden Zoo) nevű állomás, míg Kelet-Berlinben az Ostbahnhofnál lévő állomás vette át.

A Stuttgart történelmi belvárosának szélén elhelyezkedő Tagblatt-torony volt az első német magasépület. A 61 méter magas, 16 emeletes toronyház 1924 és 1928 között épült, Ernst Otto Oßwald tervei alapján.

Építése idején a legmagasabb német irodaház címet is kiérdemelte. Vasbetonból épült, ami akkor modernnek nevezett külseje formavilágát is jelentősen meghatározta.

2007. december 22-én zárták be az East London Line néven ismert metróvonalat. Most pedig átalakítva és meghosszabbítva a London Overground részévé vált. Két év alatt végeztek a munkálatokkal, majd a sikeres tesztfutások után 2010. április 27-én átadták az első szakaszát, majd május 23-án a másodikat.

Belvárosi sziluett Hoxton állomásnál (Forrás: diamond geezer, Flickr)

Az eredeti East London line régi múltra tekint vissza. 1869. december 7-én indult meg a forgalom New Cross Gate és Wapping állomások között a London, Brighton & South Coast Railway üzemeltetésében. A Temze alatt az 1825 és 1843 között, Marc és Isambard Kingdom Brunel által épített, korábban gyalogosok által használt alagúton keresztül haladt át. 1871-ben nyílt meg a Surrey Quays állomás, majd 1876-ban meghosszabbították a vonalat Shoreditchig. 1880-ban adták át a New Cross állomásra vezető szárnyvonalat. Az így kialakult vonal évtizedekig nem változott semmit. 1999-ben, a Jubilee Line vonal átadásakor új átszállást biztosító állomást adtak át Canada Water néven. 2006 nyarán pedig bezárták az északi végállomását, így a szerelvények csak Whitechapel állomásig közlekedtek az átépítési munkálatok megkezdéséig.

Heteken belül elkészül a Margit híd északi fele. Befejeződtek az új pályaelemek elhelyezésének munkálatai, lekezelték az acéllemezek felületei, szigetelték azokat. Ezek után elkezdődött az új ideiglenes villamospálya építése.

Nagypanel fektetése (Forrás: Margit híd sajtóiroda)

Erre azért van szükség, mert nemsokára a híd déli oldalán folytatódik a felújítás. Az új acél pályatestre vékony aszfalt burkolat került, erre fektették rá a vadonatúj előregyártott vasbeton lemezeket (nagypaneleket az egyenes szakaszokon és kispaneleket az íveknél).