2010 március 21-én helyezték el a Margit híd budai hídfőjének északi oldalán az új betongerendákat, mellyel kiszélesítették a felső rakpart feletti részét. A 8 darab, 22 méter hosszú és 17 tonna súlyú elemet speciális szerelvényekkel hozták a helyszínre és vasárnap kora hajnalban emelték a helyükre.
Emiatt a budai felső rakpartot lezárták a Bem tér és az Üstökös utca között. A buszok is terelve jártak, a Török utcán át.
Úgy tűnik, elhárult az utolsó akadály is az új komáromi Duna-híd megépítése kapcsán. Sajtóinformációk szerint egy hónapon belül elkészül az a nemzetközi szerződés, ami a költségek megosztásáról szól. Az átkelő ugyanis a szlovákokkal közösen fog megépülni.
A híd környezet (Forrás: www.bumm.sk)
A tényleges kivitelezés ennek ellenére leghamarabb 2012-ben indulhat el és 2014-re fejeződhet be. Az új híd a meglévő vasúti hídtól nyugatra fog összeköttetést biztosítani a határfolyó két partja között. Ferdekábeles szerkezetű lesz ez is, hasonlóan a Megyeri hídhoz. Azonban csak egy 96,64 méter magas ferde pilonja lesz a hídnak, melyről asszimetrikusan indulnak ki a pályát felfüggesztő ferde kábelek. Az átkelő hossza 623 méter. A pillérek kiosztása: 66m + 252m + 120m + 96m + 66m. A szélessége 20,40 m lesz. A tervek szerint nemcsak az autósok, hanem gyalogosok és kerékpárosok is átkelhetnek majd rajta.
Egyesült Királyság
Március 11-én mutatták be a brit kormány nagysebességű vasutak építésére vonatkozó stratégia programját. A hosszú távú tervek szerint 2026-ra készülne el a London-Birmingham vonal 400 km/h tervezési sebességhez tartozó paraméterekkel. A High Speed Two vonal az Euston pályaudvarról indulna és több helyen kapcsolódna a meglévő londoni közösségi közlekedési hálózathoz, biztosítva az átszállást és az elérhetőséget. A meglévő Chiltern vasúti folyosón keresztül hagyná el Londont a vonal és tartana észak-nyugat felé. Birminghamnél lenne állomása a reptérnél is, míg a végállomás a Curzon Streetnél lenne kialakítva. A 190 km-es vonal építési költségét 15,8 és 17,4 milliárd font között állapították meg. 360 km/h-val szeretnék a vonatokat közlekedtetni, aminek révén a menetidő 45 percre csökkenne a két nagyváros között. 2017-nél előbb nem indulhat el a kivitelezés, mely az előtanulmányok szerint minimum 6 és fél évet venne igénybe, míg a beüzemelés további két évig tartana. A teljes vonal 540 km-esre bővülhet majd, észak felé terjeszkedve, egészen elérve Glasgowig. A vonalnak lenne több leágazása is: egy Manchester felé, egy pedig Edinburgh felé. (A térkép a www.bbc.co.uk oldalról származik.)
A magyar-osztrák határtól nem túl messze fekvő Mura parti város, Graz egyik nevezetessége a Várhegyen lévő híres Óratorony, ahova nem csak gyalog lehet eljutni. Aki nem bírja a lépcsőzést vagy a hosszú rámpákon való gyaloglást, az két kényelmesebb lehetőség közül választhat: vagy a 2003-ban átadott liftet (ekkor volt Graz Európa kulturális fővárosa) vagy a meredek hegyoldalon felkapaszkodó siklót.
Az egymás elől kitérő járművek
Az új pályalemez első darabjainak elhelyezése, vagyis január közepe óta nem írtam semmit a hídon folyó munkálatokról. Lássuk mi is történt azóta!
A budai és a pesti hídfőben megkezdődtek a híd szélesítési munkálatai. Először mély cölöpöket fúrtak a talajba.
Korábban nem hallottam róla, így igazán meglepett a díj. Attus Germanicus úgy gondolta, hogy blogom eddigi írásai alapján kiérdemlem ezt.
Mivel ez egy vándordíj, illik továbbadni, hogy a lánc egyre hosszabb és hosszabb legyen. Választásom a Fővárosi blogra esett (korábban Budapest jövője néven futott). És hogy miért? Mert sok kiváló, főképp építészeti írást lehet itt találni meg nem valósult tervekről, új épületekről, érdekes helyekről.
Miután elkészült a Hoover-gát, a hatalmas betonmonstrum egyre népszerűbbé vált a turisták körében is, mivel csodálatos kilátás nyílt róla a kanyonra. A XX. század végére már egyre nagyobb problémát okozott, mivel a sok autó akadályozta a gáton átvezetett 93-as számú főút forgalmát.
A völgyhíd látványterve
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után biztonsági okokból is egyre többen javasolták, hogy mihamarabb megoldást kellene találni arra, hogy a gát tetejéről levegyék az átmenő forgalmat. Így született meg a kanyon feletti új völgyhíd terve.
A repülésnek egy óriási előnye van minden más utazással szemben: mégpedig a gyorsaság, ami az utazással töltött időben mutatkozik meg. Azonban ha hozzávesszük azt az időt, amíg kijutunk a nagyvárosoktól olykor több km-re lévő repülőtérre és várakozunk a csekkolásra, már korántsem olyan kedvező ez a kép. Főleg, ha a cél, ahova szeretnénk eljutni, viszonylag nincs távol. Ezzel szemben a vonatok a városok központjából indulnak és oda érkeznek (az esetek többségében). Így nem meglepő, hogy a nagysebességű vasúti hálózatok folyamatos fejlesztése drasztikus hatással bír a rövid- és középtávú repülőutakra.
A grazi főpályaudvar jelentős átalakítás elé néz. Egy 2020-ig tartó fejlesztés részeként nemcsak maga az állomás, hanem a teljes környezete is egy komplexen átépül. A villamosok részére pedig egy új alagút épül.
Látványterv a megújuló főpályaudvarról és környékéről
A grazi főpályaudvar jelenlegi épülete 1950-ben épült, miután a korábbi megsemmisült a II. világháború során. Az 1990-es években készült el a vágányok alatti gyalogos aluljáró. 2001-ben felújították az épületet, hogy méltóképpen fogadhassák a 2003-as Európa kulturális fővárosa programjaira érkező utasokat. Ekkor készült el a két oldalán egy-egy üvegfalú szárny, melyekben egy kisebb bevásárlóközpont kapott helyet.
Az új rovatban egy-egy érdekes műtárgyat fogok bemutatni.
Először a szlovákiai Vágbeszterce városa (Považská Bystrica) felett – szó szerint felett – épülő viaduktot mutatom be, mely a D1-es autópálya része és a város elkerülője lesz. A megoldás mindenestre nem szokványos. Egy azonban igaz: területelválasztó hatása nem lesz a településen belül.
Völgyhíd a város felett 2010 február végén (dialnicapb.blogspot.com)
Az autópálya-szakasz hossza közel 10 km, amiből 4,5 km hidakon vezet. A műtárgy teljes hossza a Zsolna felőli autópálya-csomóponttal együtt 1444 méteres lesz. Ebből maga a viadukt 968,6 m-t tesz ki.
A railway-technology.com összeállított egy számomra érdekes listát, melyen tíz, valamilyen szempontból rekorder vasúti pályaudvar áll.
Grand Central Terminal, New York
A Grand Central utascsarnoka (onetravel.wordpress.com)
Itt található a legtöbb peron: összesen 44 tartozik a 67 vágányhoz, melyek két földalatti szinten helyezkednek el. Ez a közeljövőben még növekedni is fog. 2013-ra fejeződik be a fejlesztést, aminek eredményeképpen 48 peron és 75 vágány fogja várni az utasokat. A pályaudvar épülete számos filmben szerepelt már. Az eredeti épületből csak ez az impozáns előcsarnok maradt meg. A város növekedésével túl értékessé váltak a vágányok által elfoglalt területek, így azokat a föld alá süllyesztették, föléjük házak épültek. Az átalakítás tíz évig zajlott és 1913-ra fejeződött be.
Helsinki és Szentpétervár között is fognak közlekedni nagysebességű vonatok. Várhatóan az év második felében indulhat el az első szerelvény a két ország között. Ennek köszönhetően a jelenlegi 5,5 órás út kb. 3-3,5 óra időtartamra rövidülhet.
Az Interfax hírügynökség jelentette eközben, hogy egy interjúban az Orosz Államvasutak egyik alelnöke arról beszélt, hogy felmerült egy, a jelenlegivel párhuzamosan futó Moszkva-Szentpétervár vasútvonal építése, melyet kizárólag a nagysebességű szerelvények használhatnának. Érdekes módon, azonban nem a Siemens által nemrég leszállított Valero járművek futnának rajta, hanem a francia AGV vonatok, melyek első példányai Olaszországban nemrég kezdték meg menetrend szerinti közlekedésüket. Mindenesetre én erre egyelőre kétkedve tekintek.
Egy újfajta, könnyűszerkezetes, részben acél elemekből összeállított vasúti peront adtak át 2009. december 13-án a Toulouse – Auch regionális vasútvonalon. A moduláris rendszerű peront Európa második legnagyobb acélipari cége, az indiai Tata konszern tulajdonában lévő Corus fejlesztette ki.
Az új vasúti megállóhely mindössze két hónap alatt épült meg. A beton alaplemez ill. a vasbetonból épült rámpa és lépcső elkészülte után szerelték össze a peron acélszerkezetét.
2010 telén az utóbbi évektől eltérően bőven esett hó országszerte és meg is maradt hetekig. Az alkalmat kihasználva készítettem néhány képet az érdi különszíntű vasút keresztezés könyékén.
Szóló Flirt érkezik...
A két ország között egy 40 km-es átkelő építése kezdődhet el még az idén. Nemes egyszerűséggel a világ leghosszabb hídjának nevezik, pedig ebből „mindössze” 22 km híd, a maradék 18 km egy több darabból álló gátrendszer lesz. A neve Barátság híd lesz.
A Katarnál lévő ívhíd
A becsült építési költség mintegy 3 milliárd dollár körül várható. A tervezést a dán COWI vezetésével létrejött mérnöki konzorcium kezdte el 2001-ben. Többször kijelölték az építkezés kezdetét, de finanszírozási okok miatt ez folyamatosan csúszott. Időközben a terv is megváltozott: az eredetileg 2x2 sávos, kétoldali leállósávval rendelkező autópálya mellé egy 2 vágányos vasútvonalat is fognak építeni a Deutsche Bahn szakmai segítségét igénybe véve. Emiatt a teljes szerkezetet át kellett tervezni.
2009 tavaszán kezdték el építeni a 4-es metró kelenföldi járműtelepéhez vezető iparvágányt. Először az Egérút feletti hídon készült el a 30-as vasútvonalról kiágazást biztosító kitérő és a biztonsági csonkavágány.
Ezek után kezdték el a nyomvonalban a növényzet irtását és a területen lévő közművezetékek kiváltásához. Miután ezzel végeztek, megkezdődhetett a földmunka: egy bevágáson lehet majd a vasút felől elérni a járműtelepet.
2010. január 21-én elhelyezték az új acél pályalemez első elemeit a Margit hídon. A korábban felállított bakdaruk segítségével történik a többtonnás elemek mozgatása.
A munkálatokat a pesti oldali hídszárnyon a Margitszigetnél lévő pillér közelében kezdték meg. Nyerges vontatókkal hozzák a helyszínre a Haraszti úton készült változó méretű és súlyú acélelemelet.
Napok óta sztrájkolnak a BKV busz- és villamos járművezetői, emiatt kaotikussá vált a főváros közlekedése. Lényegében a metrókon, HÉV-eken és trolikon kívül minden járaton probléma van. Sok viszonylaton semmi sem jár, máshol pedig alvállalkozók járművei és bérelt buszok próbálják több-kevesebb sikerrel az utasokat eljuttatni A-ból B-be.
Kelenföldön a 14-es vagy a 15-ös vágányról indul a mentesítő vonat
A pótlásban a MÁV-Start is kiveszi a részét. Több járata megáll olyan megállókban is, ahol egyébként nem állna meg. Budapest, Kelenföld állomás és Budapest, Keleti pályaudvar között mentesítő vonatot indított el.
Érd 1979-ben vált várossá. Ezután történt meg a rendelő első bővítése egy földszintes és egy kétszintes épülettel, melyben a röntgen, labor és különböző házi- és szakorvosi rendelők kaptak helyet. Ezt viszonylag hamar kinőtte Érd és 1991-re egy több ezer négyzetméteres új épület jött létre a Felső és az Alsó utca között. A 2000-es éveke elején már látható volt, hogy ez is kicsi lesz. Eközben az elhasználódás nyomai is megjelentek az előző két bővítés épületein. Azonban sem a felújításra, sem a bővítésre nem volt anyagi forrása Érdnek.
Az új szárny látványterve
A szerb fővárosban egy új ferdekábeles híd épül a Száva folyón, mely a belvárost elkerülő út első szakasza is lesz egyben. A híd egyetlen pilonja az Ada szigeten fog állni és 200 méter magas lesz.
A híd esti látványterve
A híd hossza 929 méter, szélessége 45 méter, melyen 2x3 sávos út, középen a tervezett 3-as számú light rail vonal két vágánya a két szélén pedig gyalogos-kerékpáros út lesz. Novi Beograd (Új Belgrád) városrészben a meglévő vasútvonallal párhuzamosan új utat is építenek, amin keresztül lehet elérni az átkelőt.
2010. január 2-tól elfogadják az Oystert az összes londoni vasútvonalon is. Így az eddig a TfL (Transport for London, a londoni BKV) egyébként sem kis számú járatán kívül újabb alternatíva nyílt az Oystert használó utasok előtt a brit fővárosban.
Oyster kártya (Forrás: www.tfl.gov.uk)
De mi is az az Oyster? Nem más, mint egy olyan elektronikus kártya, ami bérletként funkcionál, vagy pedig addig utazhatunk, amíg a rá feltöltött keretösszegből telik rá. Bankkártya méretű és a jegykezelők esetében érintés nélkül működik. Vagyis nem kell sehova betenni, hogy érzékelje azt az automata, mindössze a rajta elhelyezkedő sárga felületre kell rátenni azt. Leolvasóberendezés a metrón, a DLR-n és az Overgroundon kívül természetesen az autóbuszokon és a villamosmegállókban is található.
