Olaszország

December 5-én elkészült az olaszországi észak-déli nagysebességű vonal, melyen december 13-a óta menetrendszerű közlekedés is zajlik. Ezzel több, mint 1000 km-re nőtt az ország ilyen jellegű vasútvonalainak összhossza és elér minden fontosabb nagyvárost. Az új vonal révén a Milánó – Róma közötti út 2 óra 45 percre rövidült, köszönhetően az akár 300 km/h-val közlekedő szerelvényeknek. Csúcsidőben 15 percenként (!) indulnak majd vonatok a két nagyváros között.

Belgium

December 8-án ünnepélyes keretek között jelentették be a belga nagysebességű vasúti hálózat kiépítésének befejezését. A négy vonalból álló hálózat első vonalának tervezése 1988-ban kezdődött a francia-belga határ és Brüsszel között. December 13-ától Németország felé is közvetlen Thalys szerelvények járnak, így Kölnbe már csak 1 óra 47 perc alatt lehet eljutni a belga fővárosból. Amszterdam felé is indítanak új járatokat, amelyek 49 perc alatt fogják megtenni a távot.

December 26-án Kína egy huszárvágással 1068 km-rel növelte meg nagysebességű vasútvonalainak hosszát. Átadták ugyanis a Vuhan (Wuhan) és Kuangcsou (Guangzhou) közötti új pályát, amin 350 km/h sebességgel közlekednek a vonatok. Így a korábbi 10 óráról 3 órára csökkent a menetidő a két nagyváros között.

Viadukt CRH2 szerelvénnyel

A vonalat 2005. június 23-án kezdték el építeni és az első próbaszerelvény 2009. december 9-én futott végig a teljes vonalon. Az építési költség 116,6 milliárd jüan (11,9 milliárd €) volt. 18 állomás lesz összesen a vonalon. Ezek közül jelenleg 15 áll az utasok rendelkezésére. A Kuangcsou déli részén található állomás 2010. január végére készül el, míg Lechang és Jingde (Yingde) városokban még folyik a kivitelezés. A pálya a várhatóan 2012-re elkészülő, Pekingig tartó vasútvonal részeként készült el, melynek teljes hossza közel 2100 km lesz.

2009. december 9-én helyezték el a francia nagyvárosban épülő új, a Garonne folyón átívelő híd, a Bacalan Bastide alapkövét. Az átkelőtől délre azonban még kikötők találhatóak, melyek megközelítését biztosítani kell továbbra is, így egy különleges szerkezet terveztek a mérnökök. A híd középső részét fel lehet majd emelni, hogy a tengerjáró hajók át tudjanak kelni alatta.

A híd alaphelyzetben

Tél tábornok nem csak nálunk okozott problémát az elmúlt napokban, hanem szerte Európában. Azonban furcsa módon nemcsak ott, ahol nem jellemző a sok hó, hanem Svédországban is. Pedig az ottani mérték szerint nem nagy mennyiség, kb. 20 cm-nyi hó esett.

Azonban ez elegendő volt ahhoz, hogy lebénuljon a Malmö környéki vasúti közlekedés. Például a svéd nagyváros és egyik elővárosa, Lund között az egyébként 10-15 perces utat csak 50 perc alatt tudták teljesíteni a szerelvények.

Már nem csak bontanak, hanem építenek is a Margit hídon. Az északi oldali járda feldarabolása és elszállítása után ugyanis megkezdődött az új, szélesebb szerkezeti elemek elhelyezése.

Ezeket acélüzemekben, mm pontosan készítik el a szakemberek és nagy darabokban, kamionokban szállítják a hídhoz. Így gyorsabban haladhat a munka. A villamosról kitekintve több darabot már a hídon láthatunk.

Erdély

2009. december 1-jén átadták az észak-erdélyi autópálya első, 42 km-es szakaszát Torda (Turda) és Gyalu (Gilau) között. Romániában is szeretnek jeles napokon szalagot vágni a politikusok, így a dátum nem véletlen (nemzeti ünnep). Az amerikai Bechtel cég végezte el a kivitelezést, ami az utolsó pár napban rohamtempóban zajlott. De még így sem készült el egyetlen közbenső csomópont sem, így csak a két ideiglenes végcsomóponton keresztül lehet fel- és lehajtani a pályáról.

Az észak-erdélyi A3-as autópálya (www.skyscrapercity.com)

A Valenciától északra fekvő városban egy érdekes kísérletbe kezdtek pár éve egy Európai Uniós program, a CityMobil keretében. A 175 ezer lakosú városban problémát jelentett, hogy a közúti torlódások miatt nem tudtak menetrendszerűen közlekedni a buszjáratok. Szerettek volna javítani a helyzeten, hogy versenyképesebbé tegyék a közösségi közlekedést az egyénivel szemben, azonban drága infrastrukturális beruházásra nem volt kerete Castallonak.

A Szabadság híd után újabb budapesti híd kapott díszkivilágítást: az Erzsébet híd.A II. világháborúban felrobbantott régi híd helyett épült új átkelőt 1964. november 21-én adták át a forgalomnak (Sávoly Pál tervezésében).

A fényárban úszó Erzsébet híd

A díszkivilágítás tervezője a japán Motoko Ishii volt. Az Erzsébet híd kivilágítása a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulóját ünneplő eseménysorozat csúcspontjának szánták. Így a költségek felét, a 223 millióból 94 millió forintot a japánok állták. A világítást LED-lámpákkal, halogénlámpás és fénycsöves lámpákkal oldották meg.

Látványos részéhez érkezett a Margit híd felújítása. Javában zajlik ugyanis a pályalemez bontása a híd északi oldalán.

Drezdában hossza vita után gőzerővel folyik az új közúti híd építése, mely a keleti városrészben teremt kapcsolatot az Elba folyó két partja között. Az építkezés miatt azonban az UNESCO levette a listájáról, mivel úgy vélte, hogy ezzel jelentősen megváltozik a korábbi  védettséget kapott városkép. Emiatt és a várható forgalomnövekedés miatt sok tüntetés is zajlott Drezdában.

A híd látványterve (www.skyscrapercity.com)

Az ívhidak a mérnöki szerkezetek legszebbjei közé tartoznak. Segítségükkel nagyobb távolságok hidalhatóak át egyetlen nyílással, mint egy egyszerű gerendahíd esetében. Többféle formájuk lehet, attól függően, hogy hol, milyen környezetben helyezkedik el és mi a célja.

Felsőpályás vasbeton ívhíd a Krka folyó felett

Az ív révén a szerkezet statikája a következőképpen alakul: az önsúly és a terhelés hatására kialakuló erőhatások nem csak függőleges irányban terhelik a hídfőket, pilléreket, hanem vízszintes irányban is. Az erőket az ívek vezetik át az alátámasztás irányába, így lehetséges a nagyobb fesztáv elérése.

Átadták Budapest legújabb bevásárlóközpontját, mely az allee nevet kapta. Az ING Real Estate beruházásában elkészült komplexum az egykori Budai Skála helyén nőtt ki a földből. A bevásárlóközponton kívül irodákat és egy lakótömböt is kialakítottak.

A Budai Skála épületét 2005-ben vásárolta meg a holland befektető. Várható volt, hogy jelenlegi formájában nem maradhat az épület és nem sokkal később be is jelentették, hogy lebontják és a teljes, korábban üresen álló telekrésszel együtt egy új komplexumot húznak fel a helyére. De mielőtt rátérnék az allee építésére, essen néhány szó a Skáláról.

Az olasz kormány 1,3 milliárd eurót szabadított fel, hogy decemberben megindulhasson az olasz szárazföldet Szicíliával összekötő, a Messinai-szoroson átívelő híd építése - közölte Altero Matteoli infrastrukturális miniszter a hét végén.

A híd építése körül évek, sőt évtizedek óta folyik a vita. Maga a tervezés 1960 óta van napirenden. 1992-re fejezték be azokat, de finanszírozási okokból mindeddig nem kezdődött meg a kivitelezés. Sokan ellenzik, mivel a terület szeizmológiailag igen aktív. A sors fintora, hogy vasárnap, a bejelentés után volt is földrengés, pánikot keltve a környék lakói között.

Nemrég indult egy új honlap a Nemzeti Audiovizuális Archívum kezelésében, melyen korabeli filmhiradók tekinthetőek meg. Rendkívül felhasználóbarát módon többféleképpen lehet keresni egy-egy minket érdeklő témára, eseményre, személyre.

Összegyűjtöttem egy csokorravaló videót, melyen sok, számomra érdekes beruházás kivitelezéséről, elkészültéről számolnak be. Remélem másnak is tetszenek, jó szórakozást!

Átadták az új balatoni műút fővárosi szakaszát

A ma is Balatoni útként ismert főút napjainkban a 7-es számot viseli. A videón látható a törökbálinti HÉV feletti híd és a Panoráma-kanyar néven ismert szerpentin egy részlete.

December 13-ától módosul a londoni Circle Line útvonala. Megszűnik a körjárati jellege és ezentúl inkább egy saját farkába harapó kígyóra fog emlékeztetni a vonalvezetése.

A másik végállomás az Edgware Road-nál lesz. A vonatok Hammersmith felől érkezve - a meglévő Hammersmith & City vonal vágányain - érik el az Edgware Road  állomást, majd továbbhaladnak a City felé a megszokott útvonalon és végül ismét az Edgware Road-hoz érkeznek. (Térkép pdf-ben itt.)

A 4-es metróvonal építésének keretében a Fővám téren új aluljáró épült. A régi műtárgy teljes elbontása után egy olyan összetett aluljáró épült, amely egyszerre szolgálja ki majd a 4-es metró itteni állomását és a 2-es villamost.

A 2-es és 2A járat régi megállója igen sötét és korszerűtlen volt.

Idén újabb helyszínnel bővült a Forma 1 versenynaptára. Az idei utolsó futamot Abu Dhabiban rendezik meg a Yas Marina Circiut névre keresztelt vadonatúj pályán. Ismerkedjünk meg kicsit a helyszínnel!

A pálya egy részlete

A pálya egy hatalmas ingatlanfejlesztés részeként épül meg. Az 5 554 m hosszú aszfaltcsík egyik különlegessége, hogy szét lehet választani két kisebb különálló pályára is, melyek 3,1 ill. 2,4 km hosszúak. 21 kanyar van a pályán, melynek szélessége 12-16 m között változik. A leghosszabb egyenes szakasz 1 137 m hosszú.

Miközben vártam a HÉV-emre ma délelőtt a Tímár utcai megállóban, nem mindennap látható jármű tűnt fel a síneken Szentendre felől.

Ez egy L VII-es motorkocsi, melyre tolólapátokat szereltek fel mindkét végére, így télen a hó eltakarítására is képes.

Feltöltöttem két videót a YouTube-ra a szeptember végi kamaraerdei villamosparádé kapcsán.

Az elsőn a Szent Gellért téren áthaladó 611-es, 436-os és egy UV-szerelvény látható.

Az elmúlt hetekben több érdekes hír is napvilágra került a nagysebességű vasutak világából. Lássuk, miről is szólnak ezek a hírek!

TGV Sud-Est vonat Toulouse-ban

A francia SNCF vasúti társaság október 6-án kötött szerződést a Compin Group-pal, aminek értelmében ez a cég fogja elvégezni a TGV Sud-Est vonalon közlekedő vonatok belső átalakítását. A szerződés 60 szerelvényről szól, melyek 2 vonófejből és 8 személykocsiból állnak. Opcionálisan további 47 szerelvény átalakítása is szerepel a megállapodásban. A munkálatokra 2011 és 2015 között kerül sor és várhatóan 90 millió €-ba fog kerülni a mintegy 42 ezer ülés és 25 ezer m2 belső kárpit lecserelése.

Szentes városa mellett a Hármas-Körös 5,6 folyókm-ben található egy műtárgy, mely egyik nevezetessége is lehetne a haza építőmérnöki alkotásoknak.

A hajózócsatorna

A duzzasztó 1905-07. között épült fel, dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervei alapján. Ő volt a hazai vasbeton szerkezetek első nagy, mai napig tisztelt szakembere. Az első hazai vasbeton vízépítési műtárgy célja az volt, hogy segítségével hajózhatóvá tegyék a folyót. Így a duzzasztó mellett egy hajózsilip is létesült.