A budapesti Szabadság híd építését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. A tervek elkészítése az Erzsébet híddal együtt egy nemzetközi pályázat keretében történt (Fővám téri és Eskü téri hídnak nevezték még akkor a két átkelőt). A II. helyezést Feketeházy János terve kapta, míg a kapuzatok építészeti megoldásai Nagy Virgil műegyetemi tanártól származnak.

A híd három nyílású (79,3+175,0+79,3 m), teljes hossza 333,6 m, szélessége 20,1 m, melyből 10,7 m a járműveké. A híd szerkezetileg Gerber-tartósnak minősül. Ez egy olyan tartó, amely fix és befüggesztett részekre osztható fel. A befüggesztett rész csuklókkal támaszkodik a fix részhez. 1945. január 16-án délután a Gellért szállóban állomásozó német robbantó alakulat felrobbantotta a hidat.

A Ferencz József híd a két világháború között(Forrás: Wikipedia)

1946. augusztus 20-án adták át ismét a forgalomnak, immáron Szabadság hídként. 1980-ban újabb felújításon esett át a híd. Ekkor épült meg az új vasbeton pályalemez és a tömbsínes közúti vasúti pálya. Az anyagfáradás, illetve az 1946-os felújítás során felhasznált "összeszeszedett" anyagok miatt a hídon az előírásokhoz képest többletigénybevételt mutattak ki. A 2000-es évek elejére már világossá vált, hogy elkerülhetetlen a híd teljes átépítése, hogy ismét megfelelő teherbírási állapotba lehessen hozni.

A hidat 2007. május 2-án kezdték el felújítani, először körbeállványozták a hidat a korróziós munkák elvégzése miatt

2007. augusztus 20-án ment át a hídon az utolsó villamos, ami egy UV-szerelvény volt a 47-es jelzéssel. Másnap teljes szélességében lezárták a hidat, csak a gyalogosok mehettek át rajta a járda egy részén.

Először az útpálya és a járda vasbeton pályalemezét távolították el. A régi vasbeton pályalemezt darabokra vágták és leemelték az acéltartókról. Ezután kivágták a keresztartókat és újakat hegesztettek a helyükre.

Folyamatosan ügyelni kellett arra, hogy az elbontott szerkezeti elemek ellenére a híd statikailag egyensúlyban maradjon. Ezért amikor a két hídfőnél dolgoztak, az ellensúlyokat a képen látható ideigelnes acélszerkezetre helyezték el.

Az új kereszttartók beépítése után elhelyezték az új vasbeton pályalemez megépítéséhez szükséges zsalutáblákat

Törpe Phőnix-síneket helyeztek el a villamospálya számára készült vasbeton vályúkban majd Edilon Corcelast anyaggal öntötték ki azt.

A villamosok 2008. december 20-a óta ismét használhatják a hidat.

Végül 2009. május 30-án adták át a közúti forgalomnak is.

A híd felújításának részletes beszámolója sok képpel, videóval és érdekességekkel a honlapomon tekinthető meg.

A videók és a külön nem jelölt képek saját felvételek.