Az ívhidak a mérnöki szerkezetek legszebbjei közé tartoznak. Segítségükkel nagyobb távolságok hidalhatóak át egyetlen nyílással, mint egy egyszerű gerendahíd esetében. Többféle formájuk lehet, attól függően, hogy hol, milyen környezetben helyezkedik el és mi a célja.
Felsőpályás vasbeton ívhíd a Krka folyó felett
Az ív révén a szerkezet statikája a következőképpen alakul: az önsúly és a terhelés hatására kialakuló erőhatások nem csak függőleges irányban terhelik a hídfőket, pilléreket, hanem vízszintes irányban is. Az erőket az ívek vezetik át az alátámasztás irányába, így lehetséges a nagyobb fesztáv elérése.
Az esztergomi Mária Valéria híd
Az ívhidak anyagukat tekintve egyaránt készülhetnek acélból és vasbetonból, vagy a kettőt ötvöző öszvérszerkezetként. Ma már ritkábban, de fából és kőből is épülhet. A hídon átvezetett útpálya több helyen is elhelyezkedhet. Ha az ív "tetejére ül rá", akkor felsőpályás hídnak nevezzük. Ha az útpálya van "alul" és felette található az ív, akkor alsópályásnak hívjuk. Sok esetben az útpálya akár metszheti is az ívet.
Vasbeton ívhíd építése a csehországi Oparno mellett
Természetesen nemcsak autóút vezethet keresztül a hídon, hanem vasúti pálya is. Alkalmazzák vízfolyások felett közművezetékek átvezetésére is. Gondoljunk csak a római vízvezetékekre és máris érzékeljük, milyen ősi szerkezet is íz ívhíd!
A franciaországi Pont du Gard
Az utóbbi években kezdett elterjedni az ívhidak egy új nemzedéke, az ún. kosárfüles ívhíd, Ebben az esetben az útpálya feszített kábelekkel van rögzítve az ívhez, hasonlóan, mint a ferdekábeles hidak esetében. Pár évvel ezelőtt Dunaújvárosban is ilyen szerkezet épült, mely akkoriban világcsúcstartó volt saját kategóriájában. Azóta Kínában ennél is nagyobb készült.
A dunaújvárosi kosárfüles Pentele-híd
Az első két kép saját készítésű, a többi a www.skyscrapercity.com oldalról származik.