15 éve, 1995. október 30-án adták át Lágymányosi hidat. Építését a Fővárosi Közgyűlés 1992. márciusi, majd az Országgyűlés 1992. május 10-i határozata rendelte el, de a híd helye már a XIX. századi városrendezési tervekben is megjelent. Sokáig folyt a szakmai vita, hogy a Hungária körút déli szakasza közvetlenül Budára vagy közvetve, Csepelen át vezessen. Végül a mai nyomvonal mellett tették le a voksukat a döntéshozók.
A Lágymányosi híd
A híd tervei az Uvatervben készültek Sigrai Tibor irányításával, míg az úthálózatot és a parti műtárgyakat a FŐMTERV tervezte. A híd pillérkiosztását befolyásolta a közvetlenül mellette futó Déli vasúti összekötő híd. Így olyan szerkezete kellett tervezni, mely kedvező összhatást nyújt. Több változat is készült a hídra, míg a megépült változatot kiválasztották. Így végül egy hatnyílású, folytatólagos, felsőpályás, kétcellás trapéz keresztmetszetű szekrénytartós, ortotróp pályalemezes acél gerendahíd épült.
Tartószerkezeti szerepük is van a pilonoknak
A 35 magas pilonok tetejére az egyedi világítást biztosító tükrök kerültek. A pilonok oldaláról a tükrökre irányított reflektor szétszórt fehér fénye egyenletesen teríti be a hídpályát.
Az egyedi világítást biztosító tükrök
A pilonok azonban statikai szerepet is betöltenek. Ún. függesztőműként is üzemelnek, mely révén az egyedi megjelenés mellett az erőtani hatásokat is csökkenteni lehetett.
A híd teljes hossza 493,4 m. Nyílásbeosztása: 49,2 + 4 x 98,5 + 49,2 m. A hídpálya teljes szélessége 30,4 m, de elrendezése aszimmetrikus. Az északi oldali járda szélesebb, 3,4 m, ezen kerékpárutat is átvezettek. Az autók részére 2x2 sávot alakítottak ki. Középen az 1-es villamos átvezetése céljából előkészítették a sínleerősítések helyét is. Az 1-es villamos azonban csak 2000. december 16-án jutott el először a pesti hídfőig. De azóta sem sikerült Budára átvezetni a vonalat.
10 éve itt van az 1-es végállomása...
A hídhoz kapcsolódóan fejezték be a Hungária körút déli szektorát és a budai hídfőben kialakított csomópontot. A budai oldalon lakossági tiltakozás hatására a több évtizede kijelölt Hamzsabégi út helyett a Szerémi út – Andor utca – Egérút nyomvonalat jelölték ki. A Szerémi út 2x1 sávos keresztmetszetben épült meg. Az Egérút is több részletben, először csak az Andor utcától a Balatoni útig, majd következő ütemben az M1/M7 autópálya bevezető szakaszáig készült el. Az Andor utca kiépítésére pedig pont 15 évet kellett várni.
Új városnegyed nőtt ki a pesti hídfőben
Hamar jelentkeztek a problémák a két hídfőben épült utak töltéseinél. Az 1990-es években népszerű vasalt talajtámfal betonelemei kiszakadtak a helyükről és megsérült a töltéstest. Mint már korábban említettem, a hídon még mindig nem jár a villamos, de azóta már elavulttá is vált az előkészített sínleerősítés. A híd tervezésekor ugyanis még szó sem volt arról, hogy zaj- és rezgés érzékeny épületeket húznak fel a pesti hídfő közelében. Azóta felépült a Nemzeti Színház és a MüPa.
A híd karbantartására sem költöttek sokat. Sok helyen rozsdásak a korlátok, a hídról nagy felületen lepergett a vörös festék, a hídfők gyalogos lépcsői szétverve.
Miért jött le a festés ilyen hamar?
Többet érdemelne a híd, hisz sok kiváló szakember munkája fekszik benne és a város vérkeringésében is jelentős szerepet tölt be. Ideje lenne befejezni a kapcsolódó budai úthálózatot és az 1-es villamost is.
Két híd egymás mellett
