2011. november 3-ától közlekedik az első nyolc automata üzemű metrószerelvény Párizs 1-es számú metróvonalán. A francia fővárosban a 14-es számú metró után ez a második vonal, ahol az automata üzemet bevezetik. Míg azonban a 14-es eleve ilyen rendszer paramétereinek megfelelően lett megtervezve és kiépítve, addig az 1-esen nem volt ilyen egyszerű az üzemváltás.
Bastille állomás peronkapukkal
Az 1-es jelzés nem véletlen. A vonalat 1900. július 19-én adták át, a földalatti gyorsvasúti hálózat első elemeként.Első ütemben Porte de Vincennes és Porte Matild állomások között (összesen 8 állomással) használhattak az utasok a metrót, majd augusztusban és szeptemberben további 10 állomást vehettek birtokukba a párizsiak. A szélső fekvésű peronok 75 méter hosszúra és 4,10 méter szélesre épültek ki.
Nation állomás még peronkapuk nélkül (Forrás: Wikipedia)
Az 1-es vonalat először 1934-ben hosszabbították meg: három új állomás épült ki a Vincennesben fekvő kastélyig. 1937-ben a másik végén történt bővítés (két új állomás), melyet megelőzően a Porte Matild állomást is átépítették. A szerelvények Pont de Neuilly állomásig szállították ekkortól az utasokat. 1963-ban gumikerekű vonatokat állítottak forgalomba, mely a teljes vonalat át kellett építeni. A rekonstrukció során a peronokat meghosszabbították, hogy azok alkalmasak legyenek 6 kocsi szerelvények fogadására is. 1992-ben a La Défense negyedig további két megállóval bővítették a vonalat, ezáltal is biztosítva a modern üzleti központ elérhetőségét.
Metró halad át a Pont de Neuillyn (Neuilly híd) (Forrás: Wikipedia)
Mára az 1-es vonal a metró egyik legforgalmasabb vonalává vált. Mintegy 725 ezer utas használja hétköznaponként. Mivel arra már nem volt lehetőség, hogy hosszabb szerelvényeket állítsanak forgalomba, ezért döntöttek arról még a 2005-ben, hogy az automata üzem bevezetésével növelik meg a vonal kapacitását. az automata üzem ugyanis lehetővé teszi, hogy a vonatok sűrűbben kövessék egymást.
Az 1-es vonal állomásai és átszállási lehetőségek (Forrás: Wkipedia)
Pedig jelenleg sem mondható ritkának a követési idő: átlagosan 105 másodpercenként közlekednek a szerelvények. az automata üzem bevezetésével ez 85 másodpercre csökken. November 3-án nyolc teljesen automata metró állt forgalomba (az Alstom MP 05 jelű metrója), míg a további 41 szerelvény (Alstom MP 89) továbbra is hagyományos, vagyis ember által vezetett. Ezeket folyamatosan váltják fel az automata szerelvények. A teljes csere 2012 decemberére fog megtörténni.
Automata peronkapuk a La Defense állomáson
Az automata üzemet biztosító rendszert a Siemens szállította. Az automatika nemcsak a vonalon közlekedő szerelvényeket vezérli, hanem a peronokra beépített, összesen 954 darab peronkaput is. Ezek a kapuk megakadályozzák, hogy a peronokról a sínek közé essen bárki, másrészt az utascserét is gyorsabbá és biztonságosabbá teszi. A kapuk kinyílása után lehet ugyanis csak a metrókocsikba be- és kiszállni.
A 600 millió euróba kerülő beruházás révén tehát növelhető vált a vonal kapacitása. A kivitelezés során egyetlen percre sem állt le a forgalom, vagyis a peronokra felszerelt kapukat és az automatikát úgy építették ki, hogy ezt az utasok különösen meg sem érezték.
A külön nem jelölt képek saját készítésűek.