Építős blog

Az Építős blogban közlekedési és építészeti beruházásokról olvashatsz. Határok nélkül. De ne lepődj meg ha néha egy-két jármű is feltűnik a monitoron.

facebook

Szmog

Budapest szmogtérképe

Statisztika

Kommentek

  • David a barátságos. ^.^: @Dr Milton: hát szerinted mikor jön el a nemsokára? (2022.09.24. 22:31) Szélesedik az Andor utca
  • v2peti: Mi a gond a kerékpárúttal? El van választva a közúttól. Mit kellett volna ott másképp csinálni? (2017.05.04. 12:22) A hét műtárgya 2010/15
  • skubidor: @záporjózsi: Már pedig a Római Metró felső vezetékes. S ezért csendesebb is. De miért nincs annyi ... (2016.04.14. 03:50) A római metró
  • Normális: ...pontosabban, GYALOG át lehetett menni. Ugyanúgy, ahogyan a korabeli HÉV-végállomáshoz. Persze... (2015.07.11. 00:32) Autók a villamosok ellen
  • Albu: „A 3-as és 4-es metró közötti átjáró néhány évvel ezelőtti állapota. Ezt még a 3-as metróval együt... (2015.04.09. 18:09) 35 éves a 3-as metró

Címkék

4 es metró (10) abb (1) alagút (39) alapozás (3) almati (1) alstom (6) aluljáró (7) andor utca (2) ansaldo (1) arany (1) ausztria (9) autópálya (23) a het mutargya (8) balatonfenyves (1) bebetonozott talpfa (1) bécs (1) belgium (4) belgrád (2) berlin (6) bombardier (6) bordeaux (2) bruck an der mur (3) brüsszel (1) budai fonódó (3) budapest (58) busz (7) buszkorridor (1) cadiz (1) caf (1) cdm (2) charleroi (2) Címkék (1) citadis (1) cobra11 (1) crossrail (1) csalagút (3) csehország (1) csepeli gerincút (3) csíkszereda (1) dél afrika (1) díszkivilágítás (1) dlr (1) drezda (2) egyesült királyság (5) elektromos (1) elkerülő (6) elővárosi vasút (11) építészet (51) érd (5) erdély (2) érd körbe (3) eu támogatás (11) extradosed (5) felhőkarcoló (4) felüljáró (3) ferdekábeles (11) ferencie tere (1) ferihegy (1) feszített függesztett (4) flirt (3) fogaskerekű (2) forma1 (2) franciaország (8) genf (1) gent (1) graz (5) gyalogos (7) győr (1) hess (1) hév (4) híd (53) horvátország (2) india (1) ívhíd (6) karlsruhe (5) katowice (1) kazahsztán (1) kelenföld (6) kerékpár (12) kína (4) kisvasút (1) köln (1) kolozsvár (2) koolhaas (1) körforgalom (1) kötélpálya (1) közlekedés (148) közúti vasút (44) krakkó (1) külső kerületi körút (1) lágymányosi (1) lausanne (1) lengyelország (3) light rail (6) london (8) m0 (4) m6 (2) m7 (1) madrid (1) maglev (2) magyarország (37) mainz (1) margit híd (15) marokkó (1) melbourne (1) metró (32) metrovagonmas (2) milánó (1) miskolc (1) monorail (2) moszkva (4) mumbai (1) nagysebességű (14) nagyvárad (1) németország (24) neoplan (1) nyitható híd (4) olaszország (3) oroszország (3) overground (2) oyster (1) párizs (2) peking (1) pendolino (2) pesa (1) pozsony (2) prága (2) pre metró (2) rafs (4) rakpart (9) rem (1) repülés (2) repülőtér (6) résfal (9) róma (4) románia (1) rotem (1) shanghai (1) siemens (8) sikló (2) skoda (1) skycourt (1) spanyolország (3) stadler (3) stadtbahn (6) strasbourg (3) stuttgart (12) svájc (2) szentpétervár (4) szerbia (2) szlovákia (4) szófia (2) szöul (1) s bahn (7) tábla (2) talgo (1) tátra (1) tbm (5) torony (3) toronydaru (1) toulouse (4) tram train (5) transrapid (1) trolibusz (3) tűz (1) uitp (1) újvidék (1) ulf (1) usa (1) út (19) üzbegisztán (1) val (2) valencia (1) van hool (1) városkép (7) varsó (2) vasút (50) vasútállomás (24) veke (1) velaro (6) viadukt (11) villamos (52) vízépítés (2) völgyhíd (8) vonat (20) wuhan (2) zágráb (2) Címkefelhő

Charleroi: a pre-metró bukása

2011.01.18. 08:33 Fricy

Ez egy kivételes alkalom az Építős blog történetében, ugyanis ez az első poszt, amit egy vendég blogger írt meg. Az alább olvasható bejegyzést malevlolka követte el.

Charleroi Belgium déli területének, Vallóniának az egyik legnagyobb városa, elővárosaival együtt nagyjából 400 000 ember lakja. A város korábban szénbányászatáról, acél-, üveg- és vegyiparáról volt híres. Ma a fapados repülőjáratok révén ismert, a brüsszeli gépek itt szállnak fel és le. Az 1950-es évekig az ország egyik leggazdagabb települése volt, a nehézipar virágzása sok tízezer bevándorlót (elsősorban olaszokat) vonzott a városba. Aztán a 60-as évektől kezdődően megindult az ipar és különösen a bányászat leépülése. A folyamat eredménye, hogy ma körülbelül 30 %-os munkanélküliséggel küzd a város, a Hainaut régió pedig az EU átlag GDP 75%-nál kevesebbet termel.

Waterloo állomásra érkező pre-metró villamos (Forrás: Wikipedia)

Charleroi az SNCV vicinális hálózatának egyik legfontosabb központja volt, a hálózat modernizálása már a hatvanas években napirendre került. Belgiumban amúgy is metró/pre-metro építési láz tombolt ez idő tájt. Így Charleroi sem maradhatott ki a sorból, ráadásul a városvezetés a halódó helyi ipar megsegítésének zálogát is látta a metróépítésben. Charleroi a pre-metro mintaprojektként is szolgált volna: az elsőtől az utolsó szögig belga tervezők és cégek dolgoztak az projekten, így teremtve referenciát maguknak későbbi külföldi projektekhez. Ilyen tekintetben a beruházás sikeres volt, Manilában hasonló rendszerű hálózatot építhetett Belgium.

Rozsdás sínek a bizonyítékok, hogy nem üzemel a vonal (Forrás: skyscapercity.com)

Az első elképzelések még egy klasszikus nehéz-metróról szóltak, végül a végső változatban már pre-metrót terveztek (nehéz-metró infrastruktúrán, közúti forgalomtól teljesen elkülönítve, villamosközlekedéssel). Az építkezés a hetvenes évek elején kezdődött, és az első szakaszt 1976-ban Sud és Ouest között adták át. Az építkezések egészen 1985-ig folyamatosak voltak. Az eredeti tervek szerint a hálózat a belvárost körülölelő gyűrűből, és az abból kiágazó, az elővárosokig nyúló szárnyvonalakból állt volna. Teljes hosszát 48 km-re tervezték. 1985-ig azonban csak a körgyűrű fele, a Petria felé tartó ág, a Chatelet felé tartó vonal fele (Centennaire állomásig) és a Soleilmont felé tartó ág fele (Gilly-ig) készült el (térkép).

Chet kísértetállomása (Forrás: skyscrapercity.com)

Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan is alakult ilyen szomorúan a hálózat sorsa, érdemes kicsit a projekt eredeti finanszírozásáról és annak hátteréről is vizsgálni. Belgiumban a flamand-vallon ellentét a második világháborút követően éleződött ki különösen, olyannyira, hogy a háború alatt külföldre menekült király évekig nem tért vissza, attól tartva, hogy az erősen szocialista (és mellesleg akkor még Flandriánál jóval gazdagabb) Vallónia akár polgárháború árán is kiszakadna az országból. Végül ezernyi kompromisszum mentén sikerült törékeny egyensúlyt és stabilitást elérni az országban. Ilyen kompromisszum volt, hogy ha Flandriában az állam finanszíroz egy beruházást, akkor annak ellenértékét Vallónia is megkapja (és vica versa) lényegében automatikusan. Napjainkban ismét egyre többször hallani a függetlenedési törekvésekről.

Elhagyott vasúti pálya (Forrás: malevlolka)

Charleroi így szerezhetett forrásokat a metró projekthez, ráadásul úgy, hogy semmilyen érdemi előtanulmányt nem készíttettek az építkezés megkezdése előtt. Így volt lehetséges, hogy amikor 1985 táján elfogyott az építkezésre szánt pénz, a városnak azzal is szembesülnie kellett, hogy a tervezett hálózat elérhető utasforgalma sosem éri el majd a remélt szintet. Hovatovább, a Chatelet ág esetében a plusz személyzet bérköltségei meghaladták volna a várható jegybevételeket. Ennek köszönhetően a Gilly ág esetében 1992-ig kellett várni a forgalom megindítására, a Chatelet ág pedig hiába volt teljesen üzemkész állapotban Centennaire állomásig (odáig, hogy működtek az állomások mozgólépcsői), sosem indult meg rajta az utasforgalom.

Soha nem járt itt utas (Forrás: www.trams-trolleybus.be)

A projekt bukásában szerepet játszott a belga állam regionalizációja is, melynek során a tömegközlekedés finanszírozása az addigi állami berkekből a régiókhoz került, melyek nyilván jóval szűkebb forrásokat tudtak erre szánni. Egyes források szerint a charleroi metrót eredetileg üzemeltető két cég nézeteltérései is hozzájárultak ahhoz, hogy pl. a Chatelet ágat sosem helyezték üzembe.

Félbehagyott állomás (Forrás: skyscrapercity.com)

A hálózatra szánt villamosokat a belga BN gyár gyártotta, gyakorlatilag azonosak a belga partvidéken végigfutó villamos járműveivel, annyi eltéréssel, hogy a Charleroi hálózat gépein mindkét végen kialakítottak vezetőfülkét. A város 54-et rendelt eredetileg, amelyek leszállításra is kerültek. Ma összesen 14-15 villamost használ a város... A maradék nagy része pedig használatlanul áll, jobbára alkatrészbázisként szolgálva.

Villamos jár a külvárosban (Forrás: Wikipedia)

A Chatelet ág nagyjából Waterloo állomás közelében lép ki a körgyűrűből, majd egy hídon keresztezi a belvárost körülölelő autópályát és viadukton folytatja Chet állomásig, érintve Neuville állomást is. Chet után a vonal egy ideig töltésen halad, majd "bevágásban", Pensée állomás pedig az utcaszint alatt helyezkedik el, de a felszínen. A vonal innen Centennaire felé a felszínen, majd az állomásnál már alagútban halad. Érdekes, hogy amennyire Chet szét van verve, maga a vonal láthatóan karbantartott, a töltések és bevágások füves partoldalait vágják. A felsővezeték mindenütt érintetlen. Néhány évvel korábbi fotókon még látszik, hogy működtek a jelzők. A vonal környezete egyébként borzasztóan lehangoló, drogosok, hajléktalanok vertek tanyát a viaduktok alatt. Maga a pré-metro hálózat rettenetesen elhanyagolt, és nagyon alacsony forgalmú, köszönhetően a hibás tervezésnek. A jelenlegi utasforgalom nem igényli este nyolc után a hálózat működtetését, hovatovább, Gilly felé állítólag elég félóránként egy szólóbusz...


A következő részben a jelenleg is folyó fejlesztési munkálatokról lesz szó.

25 komment

Címkék: közlekedés villamos belgium közúti vasút charleroi pre metró

A bejegyzés trackback címe:

https://epitos.blog.hu/api/trackback/id/tr202588209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsitva 2011.01.18. 09:31:19

Azt tartja a belga mondás, hogy Charleroi-ban aki nem volt büntetve, nem kap letelepedési engedélyt.

Bár ez erősen túlző, az igaz, hogy a flamad vidékhez hasonlítva Charleroi-ban a belga állam 8,5=9-szer annyi rendőrt kénytelen állomásoztatni 100.000 lakosra számolva mint Gentben, Bruggeben vagy Genkben.

airdace · http://metamorfozisok.blogspot.com 2011.01.18. 10:25:46

Elég siralmas az a környék tényleg, látszólag a munkájukat vesztett olasz bányászok által nyitott pizzériák és autószerelők az egyetlen gazdasági aktivitás kb. Bár Charleroi környékén láttam sok még működő, fekete füstöt okádó ipari üzemet is.

nemeza 2011.01.18. 10:42:32

Egy csomó sínt, miegymást megvehetnénk tőlük a pályarekonstrukciókhoz.. :D Ők is jól járnak, mert némi pénzhez jutnak, és a területtel is kezdhetnek valamit, mi is, mert occó..

spag · http://railzone.nl 2011.01.18. 13:46:51

Remek fotó-gyűjtés.

Nagyon helyes, hogy a pénzügyi-politikai okokat is megemlítettétek: annyit tennék hozzá, hogy az a szabályozás az igazán durva, hogy Vallónia nem csak megkapja ugyanazt az összeget, amit Flandriában (egyébként Antwerpenben, ahol jóval többen laknak) premetróra költenek, hanem konkrétan ugyanarra kell költeni. Premetróra, vagy éppen felesleges autópályára.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.01.18. 14:23:41

@spag: mondjuk ez így konkrétan hülye szabály, alkalmatlan politikusok ostoba kompromisszuma.

ugyanakkor a város is lehetett volna bölcsebb, hogy frankó, értelmes hálózatot tervez, ha már rájuk szakadt a pénz.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.01.18. 14:24:19

"Pensée állomás pedig az utcaszint alatt helyezkedik el, de a felszínen."
ezt hogy kell érteni? az utca az emeleten van? :)

malevlolka 2011.01.18. 14:40:18

@spag: arról nem tudok, hogy ugyanarra kellett-e költeniük a pénzt, sőt, mintha pont Charleroi kapcsán emlékeznék arra, hogy a pénz nagy részéhez valamelyik flamand kikötő felújítása miatt jutottak hozzá. Nem tudom :)

@milliliteratura: van is egy könyv [Blijvende Blunders (1993)] ami Belgium nagy, értelmetlen beruházásairól szól, szinte sportot űztek ebből...
nl.wikipedia.org/wiki/Grands_travaux_inutiles

Pensée pedig egy széles bevágásban fekszik, aminek hála az állomás az utcaszint alatt helyezkedik el, de földtakaró hiányában a felszínen. Azért nem használtam a bevágás szót, mert jóformán egy kis völgyet vájtak a pre-metronak.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.01.18. 15:05:01

@malevlolka: remek a wiki. sajnos németes-angolos lévén se flamandul, se franciául, se oroszul, se koreaiul(?) nem beszélek, ha nem muszáj.
mindegy, a hollandot feltöröm, ha lesz rá időm.

pensée így már érthető, majd rákeresek, hátha van valami fotósorozat.

malevlolka 2011.01.18. 15:13:05

@milliliteratura: bocs, hogy így linkeltem, én is angolul olvasom jobbára (google translator) csak kegyetlenül hosszú az a link.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.01.18. 15:42:59

@malevlolka: a translate csalás, semmi szellemi kihívás nincs benne. mondjuk, ha a németet nem beszéled, akkor a holland erős kihívás :)

____..___ 2011.01.18. 19:02:37

Tavaly novemberben mentem Brüsszelbe Charleroi-n keresztül. Volt két fölös órám, és úgy gondoltam, benézek a belvárosba, mert még úgysem láttam. Teljesen kiábrándító: ronda, koszos, büdös, és olyan arcokat láttam az utcán, hogy inkább idő előtt visszamásztam az állomásra és meg se álltam Brüsszelig.

____..___ 2011.01.18. 19:12:55

Ha valaki repülővel Charleroi-ra érkezik, tiszta időben egészen más képet lát a levegőből, mintha Brüsszelbe megy. A Wizzair legutóbb Liége előtt ért a felhők alá, így tisztán kivehető volt a Meuse vonala, a liége-i reptér és Namur. Ami föntről látszik, az kiábrándító: füstölgő kémények, gyár gyár hátán, néhol egy-egy elhagyatott barna mező. Vallónia sokkal gazdagabb volt, ma viszont sokkal szegényebb Flandriánál.

Az már csak hab a tortán, hogy Charleroi hiába van Brüsszeltől délre, és az EU-negyed (Luxembourg vasútállomással) hiába van Brüsszel déli részén, még sincs közvetlen vasúti járat a kettő között. Végül is a Brüsszelbe repülők között biztosan nincs olyan, aki oda utazik...

gabor144 2011.01.18. 20:19:53

Úgy látszik, hogy a flamand-vallon egyensúlyt annyira komolyan veszik, hogy megvan ennek a kísértetiesen hasonló párja Antwerpenben is:

arnoraps.tweakblogs.net/blog/2970/26-meter-below-antwerp.html#more

spag · http://railzone.nl 2011.01.18. 21:46:07

@World_Traveller: hat, Charleroira van shuttle busz a legnagyobb brüsszeli pályaudvarról legalább, és a másik, fő reptérre, Zaventemre van nagyvasút, ami előbb-utóbb átmenő pályaudvar lesz.

malevlolka 2011.01.18. 21:54:31

@World_Traveller: amennyire én tudom, Luxembourg Brüsszel keleti részén van, a Charleroi vonal pedig az É-D vonalhoz csatlakozik, így a Sud, a Midi és a Nord érhető el közvetlenül. Amúgy pedig, aligha hiszem, hogy aki az EU negyedbe tart, az Wizzairrel menne...

____..___ 2011.01.18. 22:03:47

@malevlolka: Midi és Luxembourg gyalog is max 20 percre van egymástól (Luxembourg van kicsit keletebbre, de így is Brüsszel délkeleti része). Úgy néz ki, én kivétel voltam ezzel a wizzairrel, két egyszerű okból:
1. Délután 1-ig volt dolgom Brüsszelben; a wizz 5 körül jött vissza, a Malév pedig 9-kor.
2. A malév egyszerűen szar. Kényelmetlen, a nyomásszabályozó rendszeresen rendetlenkedik (a fülem történetesen érzékeny a túlnyomásra), nem is beszélve arról, hogy a malév túlfoglal. A Wizzairral sosem volt ilyen bajom, és nem késik többet a malévnál.

És azért azt se felejtsük el, hogy Charleroi-ra nem csak a wizzair repül.

spag · http://railzone.nl 2011.01.18. 22:10:43

@World_Traveller: repülőn kisebb nyomás van mint a földön, nem nagyobb. Persze ettől még nem fog kevésbé fájni a füled :)

Hát azért Charleroin nagyot dobott, hogy épült egy új terminál, a régi apró volt és lelakott. De attól még ez marad a fapados reptér.

Az mégiscsak Budapest kiváltsága, hogy a fapados reptérnek van vasúti kapcsolata, nem a "normál"-nak :)

malevlolka 2011.01.18. 22:27:12

@World_Traveller: a Malév sem jobb, mint a többi full-frills carrier, de azért még mindig kompaktabb szolgáltatást nyújt, mint a Wizzair :) A nyomásszabályzó meg nem rendetlenkedhet, ha pedig mégis, akkor nem hagyhatja el a gép a földet.

Luxembourg meg ha akarom DK, ha akarom K, ezzel együtt bármelyik É-D tengelyen fekvő állomásnak jobbak a tömegközlekedési kapcsolatai, mint Luxembourgnak.

spag · http://railzone.nl 2011.01.18. 22:45:10

@malevlolka: Mit értesz kompakt alatt? A Wizzair egy igen sikeres magyar cég, a Malévet pedig sajnos csak az tartja fent, hogy az orosz adósságai és a Budapest Airport privatizációjakor kötött előnytelen szerződések miatt politikailag lehetetlen csődbe vinni -- mégegyszer mondom bárcsak jobb helyzetben lenne -- de a neved alapján lehet, hogy más véleményen vagy ;)

malevlolka 2011.01.18. 23:23:49

@spag: nem akarom nagyon elvinni a témát más irányba, úgyhogy csak röviden. Nem értékítélet volt amit írtam, pláne nem a jobb-rosszabb skálán értékelhető véleménynyilvánítás. Mindössze arra céloztam, hogy a fapadosok szolgáltatásainak felépítése egészen más, mint a "hagyományos" légitársaságoké (és nem az ingyenkajára gondolok :), a saját kategóriájában, szigorúan a szolgáltatásainak minőségét illetően a Malév megállja a helyét. Ahogy a Wizzair is, a saját kategóriájában. Mindössze erre céloztam.

Ami egyébként Charleroi-t illeti, számomra a legdöbbenetesebb az volt, hogy egy majdnem félmilliós "város" belvárosa _teljesen_ üres volt amikor mi ott jártunk (többször is). A belvárost egyébként körülöleli egy 4-5 km hosszú, alagutakban és viaduktokon vezetett egyirányú autópálya-körgyűrű, döbbenetes, hogy mennyire meg tud fojtani egy várost ennyi beton...

@World_Traveller: egyébként jah, Charleroi-nak azért ma is van valamennyi nehézipara, sőt, olyannyira látványos, hogy a "történelmi" belvárostól alig pár száz méterre óriási üzemek húzódnak.

spag · http://railzone.nl 2011.01.18. 23:38:09

@malevlolka: ebben teljesen igazad van. Ráadásul a Malév beszállt rendesen az árversenybe is, ami legalábbis az utasoknak jó. Jó lenne látni a Malévet talpra állni.

mestska · http://cities.blog.hu 2011.01.21. 14:20:18

@malevlolka:

tévedés azt hinni, hogy az EU negyedbe utazók nem mennek Wizzel Belgiumba. Sőt, rengeteg ott dolgozó érkezik meg Charleroiba az anyaországából Wizzairrel meg Ryanairrel. Aki volt az EU negyedben, az láthatta milyen szép nagy épületek vannak ott, tele emberrel. Na most, azoknak az embereknek a többségének nem fizetik a rendszeres repülőutat haza, ők azonban mégis szeretnek hazamenni. (természetesen a hivatalos úton lévők, így a magyarok is a Brüsszel Nationalra repülnek, a magyar minisztériumoknak is szerződése van a Malévvel)

mestska · http://cities.blog.hu 2011.01.21. 14:22:27

@spag:

az utasoknak jó, az adófizetőknek nem. És pl. most a KLM-el olcsóbb eljutni Brüsszelbe, mint Malévvel.

malevlolka 2011.01.22. 13:33:16

@mestska: onnan indult a beszélgetés, hogy miért nem lehet közvetlenül eljutni Charleroi-ból a Luxembourgra. Erre írtam, de nyilván nem fogalmaztam pontosan, hogy az olyan jellegű hivatásforgalom, ami X reptér és az EU negyed közt közvetlenül bonyolódik, aligha Charleroi-n keresztül lép be Belgiumba. Ez persze nem mond ellent annak, hogy nagyon sokan, akik az EU negyedben dolgoznak, a magánútjaikat Charleroi-n keresztül bonyolítják, de e forgalom szempontjából valószínűleg mindegy, hogy van e közvetlen CRL Sud-Luxembourg kapcsolat, sőt, az É-D tengely vasútállomásainak sokkal jobbak a tömegközlekedési kapcsolatai. No :)
süti beállítások módosítása