Az elmúlt évszázadban Európa számos városában kiterjedt villamoshálózat állt az utasok rendelkezésére. A motorizáció és az egyéni közlekedés előretörésével azonban sok helyen teljesen nyoma veszett a villamosoknak. Most pedig reneszánszát éli ez a közlekedési mód, szinte divattá vált egy-egy új üzem nyitása. Nem mellékesen már városképformáló eszközként is tekintenek rá. Ebbe a sorba lép be hamarosan Norvégia is, Bergen városában 2010-ben ismét megjelenik a közúti vasút.

Látványterv

Bergenben 1897 és 1965 között járt villamos az utcákon. A városvezetésnek azonban nem tetszett, hogy csak a település határian belül vehető igénybe és az akkor trendnek megfelelően nem a fejlesztés mellett döntöttek, hanem inkább bezárták a teljes üzemet. A villamosokat jellemzően dízel autóbuszokkal pótolták, bár néhány korábbi viszonylat helyén trolibuszvonalakt indítottak. Az autók számának erőteljes növekedése miatt azonban folyamatos torlódások alakultak ki a város utcáin és a buszok, trolik is a dugóban álltak. Először körgyűrű épült Bergen körül, hogy az átmenő forgalom csökkenjen, majd egy alagút a központ alatt. Ez sem vezetett eredméynhez, így bevezették a behajtási díjat. A közösségi közlekedés versenyképesésebbé tétele érdekében végül a kötöttpályás városi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. Bár inkább villamosüzemről van szó, a város mégis inkább egy "light rail" vonalként tekint rá.

Épülő híd egy csatorna felett

Az építkezésről 2000-ben hoztak döntést. Eszerint Bergen központját és a Fleslandban található repteret kötik össze az új vonallal. A vonal első szakasza 9,8 km hosszú lesz és Bergen városközpontját köti majd össze Nesttunnal (térkép itt). A pálya kétvágányú, normálnyomtávú lesz. A belső részeken burkolt pályaszerkezet épül, míg a lazább beépítésű területeken és az alagutakban hagyományos, zúzottköves pálya készül. 750V egyenáramú felsővetezetékrendszerrel oldják meg az áramellátást.

Burkolt vágány építése a városban és zúzottköves pálya egy alagút előtt

15 megállót alakítanak ki, melyek teljes mértékben akadálymentesítettek, a járművekbe szintben lehet majd ki- és beszállni. Minden megállóban hangos és vizuális utastájékoztatókat szerelnek fel. A napi utasszámot 26 ezer körülire becsülték meg a tervezés során. A vonalon több alagutat is építenek a földrajzi adottságok miatt (összhosszuk 2,5 km). Ezek közül a leghosszabb az 1100 méteres Fantoft alagút lesz.

Egy megálló látványterve

A vonalon a Stadler cég Variobahn járművei fognak közlekedni. A 32 méter hosszú, 2,65 méter széles járművekből - melyek 220 utas szállíthatnak egyszerre -, 12 darabot rendeltek. A villamosok kétirányúak, kétoldali ajtós kialakításúak. Moduláris felépítésük révén a későbbeikben lehetőség nyílik újabb közbenső tagok beszerelésével 42 méteresre növelni egy-egy jármű hosszát. Így a kapacitás 300 főre növelhető. Az első Variobahnt idén decemberebn szállítják.

Egy Pankowban (Berlin) készülő villamos

Az első ütem kivitelezése 2010 nyarára fejeződhet be. A kb. 63 milliárd Ft-os költséget a behajtási díjból finanszírozzák. Az üzemeltetési feladatokat 2017-ig a Fjord1 Partner fogja ellátni, mely a helyi Fjord1 Nordvestlandske és a Keolis közös vállalata. A tervek szerint a 4 km-es második ütem építése 6 új megállóval jövőre kezdődhet meg és 2012-13-ra készülhet el. Ezzel várhatóan 50 ezerre nőne a napi utasszám. A reptérig tartó 7,5 km-es harmadik szakasz további 9 új megállóval 2015-16-re épülhet meg.

Megállóépítés

Tanulmányszinten foglalkoznak további lehetésges bővítésekkel nyugati és északi irányban. Sőt, felmerült egy szárnyvonal létesítése is a területi központi kórház felé. Ez egy tram-train vonal lenne, mivel részben egy meglévő vasútvonal felhasználásával alakítané ki az új viszonylatot. 

Kapcsolódó oldalak:

• A projekt hivatalos oldala
• Fotóblog (A felhasznált képek is innét származnak.)