A feszített-függesztett hidak nem túl régen kezdtek elterjedni a hídépítés világában. Angolul „extradosed” néven nevezték el. Ezt a francia "extradossé" szóból eredeztetik. Ha kategorizálni szeretnénk őket, akkor a ferdekábeles hidak és a gerendahidak közé lehet besorolni a feszített-függesztett hidakat.

2003-ban adták át a hidat a Deba folyó felett, Spanyolországban (Forrás: en.structurae.de)

Első látásra valóban ferdekábeles hídnak tűnnek, de azokkal nem összekeverendőek! Lényegében arról van szó, hogy a fellépő erőket a hídszerkezet teljes hosszában végigvezetett kábelekkel veszik fel, amelyeket a nagyobb fesztávolság biztosítása végett egy vagy több pilonra vezetnek fel. A kábeleket a szerkezet két végén feszítik meg. Ezzel szemben a ferdekábeles hidak a vízszintes és függőleges erőket is különálló kábelek révén veszik fel, amelyek egyenként vannak a pályalemezhez és a pilonokhoz rögzítve. Emiatt azonban a fesztávolság növekedésével egyre magasabb pilonokra van szükség. A feszített-függesztett hidak azonban alacsonyabb pilonokkal is képesek ugyanazt az erőt ellentartani, mint a ferdekábeles hidak. Ez általában a fesztáv tíz-tizenötöd része.

A ferdekábeles és a feszített-függesztett hidak összehasonlítása (Forrás: www.goldenearsbridge.ca)

A gerendahidakkal összehasonlítva pedig ugyanazzal a szerkezeti magassággal az alacsony pilonra vezetett kábelek segítségével másfélszer nagyobb hídnyílás építhető. Ráadásul a pályatest merevsége miatt kisebb alakváltozások jelentkeznek a szerkezeten, mint a rugalmas ferdekábeles hidaknál. Így nem jelentkezik akkora többlet-igénybevétel egy-egy jármű áthaladásakor. Míg a ferdekábeles hidaknál az autók többlet feszültséget keltenek minden egyes kábelben, ezért azokon hamarabb jelennek meg a fáradás okozta problémák.

A Golden Ears Bridge (Forrás: www.goldenearsbridge.ca)

Jelenleg a leghosszabb ilyen jellegű hidat Kanadában, Vancouvernél találjuk. A Golden Ears Bridge 968 méter hosszú, 5 nyílása van, 4 pilonnal. A pilonok között 342 méter a nyílásköz. 2x3 sávos autópálya vezet át rajta. Alig pár hete, 2009. június 16-án adták át a forgalomnak.

A Korongi-híd (saját képek)

Hazánkban az első feszített-függesztett híd az M7-es és M70-es autópályák elválási csomópontjában épült meg. A Tornyiszentmiklós felől, az M70-esen érkező autósokat vezetik át a hídon az M7-es autópálya felett. A híd kétnyílású, folytatólagos vasbeton szerkezetű. Teljes hossza 115,6 méter, szélessége 15,85 méter, a pilonok 9,8 méter magasak. Két forgalmi sáv és egy leállósáv van átvezetve a szerkezeten. 2004. december 18-án adták át a forgalomnak. A környező tájegységről kapta a nevét: Korongi-hídnak keresztelték el. A hidat a Hídépítő Zrt. tervezte és építette meg.

Az M43-as épülő hídja a Tiszán (Forrás: www.nif.hu)

Közben 2008 augusztusa óta épül a második ilyen szerkezetű hídunk, mégpedig az M43-as autópálya részeként. A Tisza fölött egy 2x2 sáv, plusz kétoldali leállósáv keresztmetszetű szerkezet lesz, 29,9 méter szélességben. A híd teljes hossza 661 méter és három darabból áll össze. A kétoldali ártéri híd hagyományos gerendahídként épül meg, míg a folyó felett lesz a feszített-függesztett szerkezet 372 méter hosszban, 180 méteres főnyílással. A pilonok a pályatest közepén fognak elhelyezkedni és 22 méter magasak lesznek. Várhatóan 2010 nyár végén vehetik  birtokukba az autósok. Az ártéri hidakat az Uvaterv Zrt., míg a mederhidat a Pont-TERV Zrt. tervezte meg, míg a kivitelező a Hídépítő Zrt. lett.

A hídról készült animáció: