A dél-franciaországi nagyváros elsősorban az Airbus gyárról híres. Itt készül jelenkorunk legnagyobb utasszállító gépe az Airbus A380-as is. Az európai űrkutatásban is fontos szerepet tölt be a város. Toulouse fő nevezetességeként a Garrone folyón átivelő Pont Neuf hidat és a főtéren lévő városházát, a Capitole-t tartják.
2007-ben, még egyetemistaként volt szerencsém a városban járni egy konferencia kapcsán. Az előadások lezárásaként bemutatták nekünk az akkor még épülő új metróvonalat (Ligner B), melyen már lényegében csak a végső simításokat végezték. Ekkor a járművek már javában a tesztköreiket futották az alagútban.
Touluoseban a Tisseo nevű cég a közösségi közlekedés szolgáltatója, mely az 1972-ben alapított SMTC új elnevezése (2002 óta). 1982-ben egy 3 vonalból álló metróhálózat kivitelezése mellett döntöttek. 1985-ben határozták el, hogy ezek közül az A és B vonalak (Ligne A, Ligne B) esetében a Lille-ben már korábban megvalósított VAL rendszer szerint épüljenek meg. A harmadik vonalat (Ligne C) nagyvasúti rendszerben az SNCF-re, aza a franica állami vasútra bízták.
Az építkezés az A vonalon 1988-ban indult meg és 1993. június 26-án adták át a forgalomnak. A viszonylat jellemzően föld alatt vezet, de vannak felszíni, magasvezetésű szakaszai is. A felszín alatt általában egy alagút épült, de a belváros alatt rövid szakaszon kétalagutas rendszert alkalmaztak, így ott középperonokat létesíthettek. A mélyvezetésű alagutak mellett kéregvezetésű keretalagutakat is találunk.
Utazás az A vonalon:
A B vonalat 2002-ben kezdték el építeni és 2007. június 30-ám nyitották meg. A 15 km-es viszonylaton 20 állomást alakítottak ki. A Jean-Jaurés nevű állomáson teremtették meg az átszállási lehetőséget a két vonal között. Minden állomáson üvegfal választja el a peront a pályától, így megakadályozható, hogy az utasok az érkező szerelvény alá essenek. Amint az állomásra ér a jármű, az előre beprogramozott helyen megáll és egyszerre nyitja ki az ajtajait a peronajtókkal, így teremtve meg az utascserét.
Tesztköröket futó metrószerelvények a B vonalon, a Compass Cafarelli állomásnál:
A VAL a Véhicule Automatique Léger szavak kezdőbetűiből képzett rövidítés. A járműveket számítógép vezérli teljes egészében, így elhagyhatóvá vált a vezetőállás is. Az utasok így kitekinthetek a vonat elejéből is. A rendszer különlegessége az, hogy nem acélkerekek gördülnek a síneken, hanem gumikerekeken mozog a jármű, a számára kialakított különleges pályaszerkezeten. Oldalirányban a vízszintesen elhelyezett gumikerekek vezetik a metrót. ezt kiegészíti egy középen elhelyezett acélkerék, amelky a kiétrőkön való átkelést teszi lehetővé. Így rugalmasabbá tehető a vonalvezetés mind magassági, mind helyszínrajzi értelemben. Nagyobb emelkedők és lejtők, kisebb sugarú ívek alkalmazhatóak, mint a hagyományos adhéziós pályák esetében.
A metrószerelvényeket a Siemens gyártja. Jelenleg kétféle típus van forgalomban: a VAL 206-os és a VAL 208-as. Egy csuklós jármű 26 méter hosszú és lehetőség van csatolt üzemmódú közlekedésre is. 750 Volt egyenárammal üzemelnek, melyet harmadik sínről vételeznek.
A C vonal egy meglévő nagyvasúti pálya átépítésével alakult ki a város nyugati oldalán. A viszonylat 7 km hosszú és 2003. szeptember 1. óta üzemel. Az A vonalat a St Cyprien-Arènes nevű állomásnál éri el és itt lehet átszállni egykiről a másikra. Dízeljárművek közlekednek rajta.
