Az Érd központjában zajló beruházás március közepén újabb jelentős szakaszához érkezett: lezárták az Alsó utca elejét. Lássuk néhány kép révén, hogy mi is történt az előző beszámoló, vagyis a hónap eleje óta.
A Felső utca felől már jól állnak a térkövezéssel.
Stuttgartban nem meglepő módon elég sok Mercedesszel lehet az utakon találkozni. De nem csak mint menő sportautókkal, hanem a városi közösségi közlekedés elemeiként is. Ugyan kétségtelen, hogy Stuttgart közlekedésének gerincét a Stadtbahn és S-Bahn vonalak alkotják, de a buszok is nélkülözhetetlenek ott, ahol nem járnak a vaskerekűek.
Feuerbach vasútállomás melletti buszforduló MAN busszal a bal oldalon
Szóló és csuklós Citarok róják az utakat, de régebbi MAN buszokkal is lehet találkozni. Természetesen mindegyik alacsonypadlós. Február 21-e óta minden buszjáraton bevezették az elsőajtós felszállást. A járművezetőnek be kell mutatni érvényes jegyünket vagy bérletünket, melyeket könnyedén megvásárolhatunk például a számtalan automata egyikéből.
A stuttgarti vasúti főpályaudvar egyik problémája, hogy fejállomás kialakítású. Emiatt azok a vonatok, amelyek csak megállnak itt - és nem itt van a kezdő- vagy végpontjuk -, sok időt veszítenek azzal, hogy beállnak az állomásra, majd „kitolatva” folytatják útjukat. Sokan szintén problémaként tekintettek arra a tényre, hogy a vasúti területek túl nagy területet hasítanak ki a városközpontból és így az értékes telkek alulhasznosítottak.
Látványkép a pályaudvar mellett
E két probléma megoldására született meg néhány évvel ezelőtt a Stuttgart 21 nevű projekt, melynek keretében egyrészt átmenő pályaudvarrá alakítanak át a jelenlegi fejállomást.
Korábban már írtam egy posztot a Drezdában épülő új hídról, a Waldschlößchenbrückeről. 2010 decemberében a pillérekre helyezték az ívhidat.
Sokan kísérték figyelemmel a nem mindennapi eseményt (Fotó: Steffen Kaden)
A híd főnyílását alkotó alsópályás ívhidat az Elba folyó partján szerelték össze, miután annak elemeit a helyszínre szállították.
Több, mint tíz éves álom kezd megvalósulni Érden. Európai Uniós forrás segítségével megkezdődött a Pelikán sétány építése. A beruházás a rendkívül hangzatos "Érd MJV városközponti akcióterülete attraktivitásának valamint funkcionális működésének fejlesztése" címet kapta.
Pelikán sétány nagyobb térképen való megjelenítése
Amint a fenti térképen látható, a sétány a Felső utcától indul és a Magyar Földrajzi Múzeum kertje mögött elhaladva éri el az Alsó utcát, majd azon túl folytatódik a lakótelep széléig. A Felső utca keleti oldalán a sáros, parkolónak használt placc helyén emelt szintű zöldterületet alakítanak ki. A buszmegállókat áthelyezik a sétány tengelyéhez, így lehetőség nyílik néhány parkoló kialakítására is a Felső utca elején.
Majdnem egy éve számoltam be róla az Építős blogon, hogy milyen fejlesztések várhatóak a grazi főpályaudvaron és környékén. Nem követtem igazán figyelemmel a projektet, de a minap láttam néhány képet, miszerint már rá sem lehet ismerni az Europaplatzra. Nagy erővel zajlik az építkezés.
Építkezés az Europaplatzon
Az Annenstraße végén egy rámpán keresztül a föld alá bújnak majd a sínek és az Europaplatz alá futnak majd be a járművek a régi villamoshurok alá. Ezek után éles fordulóval a főpályaudvar alatt az Eggenberger straßere érnek majd vissza. A 3-as és 6-os viszonylatok részére pedig új hurokvégállomás épül a főpályaudvartól nyugatra fekvő tömbben.
Január végén írták alá a szerződést egy olasz-spanyol konzorciummal a 45,3 millió € értékű beruházásról, melynek keretében újjáépítik az 1999-es NATO bombázások során lerombolt közúti-vasúti hidat. A költségét az Európai Unió, a Vajdaság Autonóm Tartomány és Újvidék városa fedezi.
Az új híd látványterve (Forrás: slyscrapercity.com)
Az egykoron német, ma francia nagyváros vasúti főpályaudvarát 1883. augusztus 15-én adták át a nagyközönségnek. Korábban egy fejállomás volt itt, ami azonban forgalmi szempontból nem volt kedvező és kicsivé is vált a növekvő utasszám miatt. Az új főpályaudvar tervezője a berlini Johann Jacobsthal volt, aki reneszánsz stílusjegyek felhasználásával alkotta meg az épületet. A pályaudvar homlokzata 128 méter hosszú, belső tere alapvetően két szintes. A földszinten helyezkednek el az utasforgalmi terek, a felső szinten pedig a peronok.
TGV indul Párizs felé
Van egy nagyszerű honlap (Fortepan), ahol rengeteg archív fotó között lehet böngészni 1900-tól kezdve. A képtár folyamatosan bővül, má az 1990-es évekig jutottak a feltöltéssel. Néhány Erzsébet hidas képet gyűjtöttem össze, melyek akkor készültek, mikor még járt villamos a hídon.
Esti fényárban.
Stuttgart város kötöttpályás közlekedéséről már többször esett szó az Építős blogon. Ezúttal a nem túl rég történt változásokat ismertetem röviden.
Fasanenhofi átadás (www.drehscheibe-foren.de)
Az U6-os Stadtbahn vonalat 2,8 km-rel hosszabbították meg Möhringen Freibadtól. Három új közbenső megálló és egy új végállomás épült (Fasanenhof Schelmenwasen). A meghosszabbított vonalat 2010. december 12-én adták át az utazóközönségnek. A vonatok 10 percenként követik egymást. Így könnyebbé vált déli iparterületek ellátása és az új EnBW City városrész is gyors kapcsolatot kaphat a belvárossal (helyszínrajz pdf-ben). Az új szakasz 1 km-es része alagútban fut.
Az előző, malevlolka által jegyzett posztban a belga város túlméretezett pre-metró hálózatának múltjáról és jelenéről esett szó. Utánajártam, milyen fejlesztéseket terveznek Charleroiban.
A meglévő és a tervezett vonalak (Forrás: Wikipedia)
Ez egy kivételes alkalom az Építős blog történetében, ugyanis ez az első poszt, amit egy vendég blogger írt meg. Az alább olvasható bejegyzést malevlolka követte el.
Charleroi Belgium déli területének, Vallóniának az egyik legnagyobb városa, elővárosaival együtt nagyjából 400 000 ember lakja. A város korábban szénbányászatáról, acél-, üveg- és vegyiparáról volt híres. Ma a fapados repülőjáratok révén ismert, a brüsszeli gépek itt szállnak fel és le. Az 1950-es évekig az ország egyik leggazdagabb települése volt, a nehézipar virágzása sok tízezer bevándorlót (elsősorban olaszokat) vonzott a városba. Aztán a 60-as évektől kezdődően megindult az ipar és különösen a bányászat leépülése. A folyamat eredménye, hogy ma körülbelül 30 %-os munkanélküliséggel küzd a város, a Hainaut régió pedig az EU átlag GDP 75%-nál kevesebbet termel.
Waterloo állomásra érkező pre-metró villamos (Forrás: Wikipedia)
A Csepeli gerincút építése kapcsán a Csepeli HÉV pályája alatt új műtárgyat kell építeni a Corvin útnál, mert a korábbi híd nyílása nem lett volna elegendő az új út kialakításához. Az új felüljáró építéséhez bevetnek egy toronydarut is.
A vonat ablakából tekintve nagyon furcsán hat, hogy az utasok szinte magasabban ülnek, mint a toronydaru vezérlő fülkéje. Azt hiszem, méltán kiérdemli a legalacsonyabb toronydaru címet.
Nemrég egy e-mail landolt a postafiókomban, melyben meghívást kaptam a Budapest Airport Zrt.-től, hogy ha van időm és kedvem, menjek el a december 2-án tartandó, a Ferihegyen épülő SkyCourt épületszárny bejárására. Kapva kaptam az alkalmon és elfogadtam a meghívást.
A SkyCourt
Ferihegy 2A termináljában volt a találkozó, ahol kiderült, hogy a bejárás csak szűk körű lesz: mindössze néhány bloggert kerestek meg, akiknek a profiljába vág a repülés. az építészet vagy a közlekedési beruházások bemutatása.
A tervek szerint 2010. november 27-én adták át volna újra Toulouse villamosüzemét, a járművezetők sztrájkja miatt azonban ez elmaradt.
Újra járnak villamosok Toulouse utcáin (Forrás: www.francesoir.fr)
A dél-franciaországi településen 200 millió €-t építettek az új pályát a Garrone folyótól keletre fekvő városrészben. Korábban járt már villamos Toulouse utcáin, de 70 év után, az akkori divatnak megfelelően 1957-ben felszámolták. A növekvő forgalom miatt azonban a buszok sem tudtak haladni az autóktól zsúfolttá vált utakon, így 1970-től buszsávokat létesítettek. Később VAL-rendszerű metró épült a városban, melyről már volt szó az Építős blogon.
16 éve, 1994. november 25-én indult újra a villamosközlekedés a francia nagyvárosban. Korábban 1878 és 1960 között már volt közúti vasúti üzem Strasbourgban, de az akkori trendek szerint a teljes hálózatot felszámolták, hogy helyet biztosítsanak az egyre növekvő autós forgalomnak.
Autók helyett villamos a belvárosban (Alstom Ctadis 403)
Az 1980-as években merült fel, hogy újra kötöttpályás üzemet kellene bevezetni Strasbourgban. Sokáig a számos más francia nagyvárosban is megtalálható VAL-rendszer és a modern villamos versengett egymással. Végül 1989-ben a villamos mellett döntöttek, elsősorban financiális okok miatt. A gazdasági számítások ugyanis kimutatták, hogy 1 km-nyi VAL-rendszerű pálya árából 4 km-nyi villamospályát lehetne építeni.
Több év huzavona után szinte egyszerre indult meg az építkezés a csepeli gerincút két szakaszán.
A sziget északi részén Szabadkikötő út és a Posztógyár utcáig tartó szakasz készül el első ütemben, míg délebbre az M0 és Szigethalom között is épül egy szakasz. A teljes nyomvonal térképe itt megtekinthető (pdf).
Csepel Művek főbejárat
A Corvin útnál keresztezi az új út a Csepeli Hév nyomvonalát. Mivel az itt található régi vasúti felüljáró nyílása keskeny lett volna az új aszfaltcsíknak, így itt egy új műtárgy készül. Emiatt a HÉV pálya nyomvonalát kis mértékben módosították. A keresztező iparvágány számára ideiglenes átjáró is készült a töltéstesten át. A régi hidat már szinte teljesen elbontották.
Az indafotó összeállított egy képes összefoglalót a Margit híd eddig elvégzett felújítási munkálatairól.
Három képem is szerepel az összeálíltásban, mely itt tekinhető meg.
Még a nyáron írtam az ausztriai kisvárost elcsúfító felüljáróról. Akkor még úgy tűnt, hogy nem lehet tudni mikor állnak neki a bontásnak és az új út építésének. Nos, úgy látszik elhárultak az akadályok.
2010. október 29-én, délelőtt 10 órakor megkezdődtek a bontási munkálatok a belváros szélén. Az autókat a belvároson át, míg a kamionokat egy új ideiglenes hídra terelték el. Az autópályák felé két ideiglenes körforgalmon át lehet eljutni. A buszjáratok útvonalát is módosították.
A London közlekedéséért felelős társaság, a Transport for London (TfL) pályázatot írt ki a Temzét átívelő kötélpálya tervezésére vonatkozóan. A North Woolwich Peninsula és a Royals Victoria Dock között 1100 méter hosszan épülne ki a kötélpálya.
A Temze felett 54 méter magasban haladna a kötélpálya
Az elképzelések szerint ezzel jelentősen javulna a folyópartok közötti közlekedési kapcsolat. A 2000-es millenniumi évre átadott Dome (ma 02 Arena) és a kelet-londoni Royal Victoria Dock közötti új „átkelő” nemcsak gyalogosok, hanem kerékpárosok is igénybe vehetnék majd.
Október 24-én a villamos-vágány építése az utolsó fázisának munkálatai kezdődtek el. Miután elkészült az új északi és déli pályalemez, amiket az elmúlt hétvégéken összehegesztették, a hídfők térségében láttak hozzá az új és a meglévő pálya közötti szakaszok kivitelezéséhez. Ezzel egyidőben az egyedileg legyártott, korhű felsővezeték-tartó oszlopok felállítása is megkezdődött.
A Margit híd a II. világháború előtt
A hét méter magas, tetejükön hét méter széles, monumentális T-formájú kovácsoltvas oszlopokból 39 darabot helyeznek el. Mindegyiket nagy szaktudású öntő- és kovácsmesterek készítettek hagyományos, kézi módszerrel. A felsővezeték-tartó oszlopok három részből állnak. Egy acél vázból, a talapzatból és a 700 kilogrammos, T alakú „fejből”. Egy-egy oszlop össztömege 1,5 tonna.
