Az utóbbi években egyre több helyen találkozhatunk körforgalmakkal szerte az országban. A kezdetekben jellemző egysávos kialakítás után megjelentek a többsávosak és terjednek a körforgalomnak látszó csomópontok is. A különféle elnevezések terén azonban zavar tapasztalható. Itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba!
A hírhedt érdi kétsávos körforgalom a 6-os és 7-es számú főűutak kereszteződésében (Google Maps)
Az egysávos körforgalmak kapacitásának kimerülése miatt jelentek meg a kétsávos körforgalmak. Egyszerűen a középső kör alakú sziget köré két, párhuzamos vonalvezetésű sávot festettek fel. A be- és kilépő ágak lehetnek egyaránt egy- és kétsávosak. Leginkább a nagyobb forgalmú irányok felől/felé alakítanak ki két sávot. A tapasztalatok alapján azonban az ilyen csomópontok kapacitása nem lesz kétszerese az egysávosoknak, leginkább azért, mert az autósok nem tudják helyesen használni. A körön belüli sávváltások miatt konfliktusok alakulnak ki és elveszik az az előny, ami forgalombiztonsági szempontból igaz az egysávos körforgalmakra. Az autósok mentségére felhozható azonban, hogy egyes esetekben nem igazán szerencsés a helyszínrajzi és forgalomtechnikai kialakítása ezeknek a körforgalmaknak. Vagy az előjelző táblák nem megfelelőek, vagy a ki- belépő ágak túl közel kerülnek egymáshoz. Ezt ki lehetne kerülni, ha nagyobb átmérőjű kört terveznének, emiatt azonban megnövekszik a körben haladó járművek sebessége, ami növeli a balesetveszélyt.
A koncentrikus (párhuzamos sávok a körpályán) körforgalmak problémáját látva jelentek meg a spirális és a turbó körforgalmak.
Spirális körforgalom Zamárdiban, a 7-es számú főúton (norc.hu)
Spirális körforgalmak esetén a körpályán nem lehet körbejárva megfordulni sávváltás nélkül. Akkor célszerű használni, ha a főirány forgalma nagyobb. Jellemzően ilyen esetben ez az irány kétsávos a csomópont előtt és után is, míg a kisebb forgalmú irány felől lehet, hogy csak egy sáv csatlakozik a körbe.
Az algyői volt az első hazai spirális körforgalom (Google Maps)
Az előjelző táblák alapján már a csomópontba történő belépés előtt el kell dönteni, hogy melyik irányba szeretnénk kilépni, mert a burkolatjelek a körpályán nem minden esetben engedik a sávváltást. Így az ebből eredő konfliktushelyzetek kialakulása kisebb mértékű, mint a koncentrikus körforgalmak esetében. A kapacitása is nagyobb.
Egy tipikus turbó körforgalom látványterve (Forrás: www.delmagyar.hu/forum)
Turbó körforgalmak esetén a forgalmi irányok átvezetése a körpályán sávváltás nélkül történik meg. Kettő vagy több sáv is lehet a körpályán. A körforgalomba történő belépés előtt ki kell választani a kilépési iránynak megfelelő sávot, mert a körpályán belül nem lehet másik sávba átsorolni. Az átvágások és előzési lehetőségek megszüntetése miatt így biztonságosan lehet a belső sávban is haladni. A felmérések szerint 40 %-kal csökken a konfliktushelyzetek kialakulása ilyen geometria esetén a koncentrikus körforgalmakhoz képest. Ha a körpályán a sávok fizikailag is el vannak választva egymástól, akkor holland turbó körről beszélhetünk. Elvileg lehetséges enélkül is az ilyen típusú körforgalom kialakítása, a készülő új szabvány azonban csak a z előbbit, azaz a fizikai elválasztással történő kiépítést engedi. Az első magyarországi holland típusú turbó körforgalom Kecskeméten épült az 52-es úton, az Auchan bevásárlóközpontnál.
Jelzőlámpás körforgalom Győrben, az Árkádnál (norc.hu)
Korábban nem volt egyöntetű véleménye az építőmérnöki és közlekedésmérnöki szakmának abban a kérdésben, hogyan nevezzék azokat a csomópontokat, amelyek kör alakúak, de jelzőlámpás forgalomirányítással rendelkeznek. Sokáig „körgeometriájú, jelzőlámpával szabályozott csomópontoknak” hívták őket. A készülő szabvány azonban már egyszerűen „jelzőlámpával szabályozott körforgalomnak” nevezi. Kizárólag spirális vagy turbó körforgalom kaphat jelzőlámpát. Nagy kapacitásúak és a gyalogosok, ill. kerékpárosok is biztonságosan, jelzőlámpa irányítása mellett kelhetnek át az út egyik oldaláról a másikra. Nagy területigényük miatt azonban jelentősen megnő az általuk megteendő út.
Az első ilyen hazai csomópontok Győrben épültek a Fehérvári úton, majd az Árkád bevásárlóközpontnál. (Akit jobban érdekel, az ide kattintva több információt olvashat róluk.) A következő Szegeden fog megvalósulni a Kossuth Lajos sugárút és a Rókusi körút csomópontjában, ahol ráadásul még villamos is keresztülhalad majd rajta.
Külföldi példákat azonban lehet hozni „körgeometriájú, jelzőlámpával szabályozott csomópontokra”, mint például a fenti varsói csomópont (Google Maps). A képet köszönöm mestskának.
A különleges miskolci csomópont (norc.hu)
Végül a Miskolcon létesült ún. Hamburger-csomópontról pár szót. Szögezzük le, hogy ez nem körfrogalom! A 3-as út keleti bevezetőjén, a 2008-ban átadott bevásárló-negyed megközelítésére épült. A főirányt, azaz a 3-as utat átvezették a körirányú sávokon. A kanyarodó és az egyenes irányok metszéspontjában jelzőlámpás forgalomirányítást alakítottak ki. Ennek révén a 3-as útról történő balra kanyarodó mozgások kiiktatásra kerültek, mivel azokat csak indirekt lehet megtenni. Így növelhető volt a csomópont kapacitása.